Úzvölgye is terítékre került

Péntek délben kisebb tömeg gyűlt össze a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobornál, népes magyarországi küldöttség kereste fel megyénket egy munkalátogatás során. Ennek tagjai néhány haditemetőt tekintettek meg, és a céhes városban lerótták kegyeletüket az ágyúöntő szobra előtt.

A Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei küldöttséget Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke fogadta, röviden ismertetve Kézdivásárhely nevezetességeit és azt is, hogy miként született meg a kapcsolat az egykori, valamint a jelenlegi Magyarország legkeletibb megyéi között. „Évek óta tart a jó együttműködés a két megyei és a helyi önkormányzatok között. Ez a Szent László útja kapcsán teljesedett ki tavaly, hiszen Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében és Háromszéken is nagyon sok településen őrizzük a lovagkirály emlékét, és nem csak őrizzük, hiszen közös kiadványokkal, közös rendezvényekkel hívtuk fel a figyelmet a határőrző örökségére. Az együttműködés nyilván jóval tágabb ennél, de a hasonló munkalátogatások is erősítik az egy nemzetben való hitünket” – magyarázta Tamás Sándor.

A küldöttséget Tilki Attila magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás bizottságának tagja vezette, aki jó ötletnek tartotta, hogy az ő választókerületéhez tartozó 39 polgármestert háromszéki látogatásra biztassa. „Sorra néztünk meg olyan katonai temetőket, amelyek a magyar katonai múlt szempontjából fontosak. Ez egy szatmárinak, egy bereginek vagy egy felsőszabolcsinak azért is fontos, mert kevesebben tudják, hogy miután megtörtént az áttörés itt, a Kárpátokban, akkor a székelyek jelentős része éppen Nyíregyháza felé vonult vissza, és a mi térségünkben is vannak székely katonák eltemetve.

Talán innen is eredeztethető, hogy a magyar parlamentben Úzvölgyével foglalkoztam, és kérdést intéztem az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is az ottani temető kapcsán. Most, a következő strasbourgi plenáris ülésen előterjesztést szeretnék tenni, ami a katonai temetőkre tér ki. A miniszteri válaszban ugyanis csak annyi szerepelt, hogy ezt a problémát a két érintett államnak kell megoldania” – mondotta az országgyűlési képviselő.

Tilki Attila úgy vélekedett, ha nagy dimenziókban, európai szinten kezdenek foglalkozni a katonai temetők kérdésével, akkor az védelmet jelent a székelyföldi magyarság erkölcsi ügyeinek is. A képviselő elmondta: mindezek mellett tanulni is jöttek, hiszen a székely leleményesség, ügyesség és furfang, valamint a jövőbe vetett hit erőt ad számukra.

A csapatot egyébként Daragus Attila torjai polgármester is fogadta, ugyanis a polgármesterek között volt Herka István, Beregsurány (Torja egyik testvérfaluja) elöljárója. A főtéri koszorúzás előtt az anyaországi küldöttség Bereckben, Ojtozban és Sósmezőn is megfordult.