Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Változás szele az Őrkőn

Változás szele az Őrkőn Kovászna megye

Tavaly fesztivál jelleggel rajtolt, idénre pedig a szórakozás mellett főképpen az őrkői cigányközösség helyzetét, jövőképét elemző kerekasztal-beszélgetések köré szerveződött a kétnapos őrkői cigánytalálkozó és konferencia. A találkozón részt vettek hazai és magyarországi önkormányzatok, civil szervezetek és roma egyesületek képviselői, ugyanakkor az őrkői közösség számára is számos meglepetéssel készültek a szervezők.

Pénteken 16 órától az őrkői kőbánya melletti legelőn, a Kálnoky Anna grófnő rendezésében megszületett lovastorna előadással rajtolt az idei Manus Őrkői Cigánytalálkozó. Mint kiderült, az előadást bemutató csapat pár éve verbuválódott, és 7–13 éves sepsikőröspataki cigány gyermekekből áll, akik napi rendszerességgel gyakorolnak, dolgoznak, így iparkodnak jó irányba fejleszteni a tehetségüket.

A helyszínre cigánytaxi (lovasszekér) szállította az érdeklődőket.

– A legégetőbb az őrkői házak tisztázatlan tulajdonjoga, az áram-, a vízellátás, a szemét- és a tűzifagondok. Elkezdtük kutatni a társadalmi problémákat, célunk, hogy országos szinten is ismertek legyenek ezek, elkerüljenek az országos vezetőséghez is. Nagy változások előtt áll az őrkői közösség: házakat bontanak le, és újakat építenek helyettük, utakat alakítanak ki. Mi a két nap alatt a jó példákat kerestük, az összefogást a civil szervezetekkel, városvezetéssel. A konferencián papírra vetettük gondolatainkat. Azt szeretnénk, ha a változások után is megőrizhetnék emberi méltóságukat, jogaikat, hagyományaikat az elszigetelt őrkői közösség tagjai – részletezte Fekete-Lovas Zsolt, a Manus főszervezője, az őrkői Amenkha Egyesület titkára, hangsúlyozva, hogy pár év leforgása alatt sok minden megváltozik Őrkőn, és nem mindegy, hogy milyen irányba fúj majd a változás szele.

– Nagyon szomorú vagyok, hogy a kolozsvári kisebbségkutatók, romológus szakemberek, akik érdemben tudtak volna jó példákkal szolgálni arról, hogy miként kell egy ilyen közösségbe beavatkozni, nem tudtak eljönni. Bukaresti szakembereket is hívtunk, ám sehonnan sem kaptunk pontos választ, egyedül Laczikó Enikő (az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára) jelezte, hogy nem tud eljönni, mert betervezett programja van – panaszolta a főszervező.

Ruzsa Pál, az őrkői Amenkha Egyesület elnöke érdeklődésünkre kifejtette, hogy az őrkőiek gyanakodva fogadják a változást.

– Hátrányos helyzetű emberekről van szó, akik féltik azt a kicsit is, amijük van. Iparkodunk felvilágosítani őket, egy jobb jövőképet lefesteni nekik, de akadnak olyanok, akik már csalódtak a városvezetésben, így bizalmatlanok, attól félnek, hogy végül lakás nélkül maradnak – fejtette ki Ruzsa.

Tóth-Birta Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester csalódottan állapította meg, hogy kevesen jelentek meg a konferencián.

– Az Őrkőn eddig gondot jelentett, hogy nem volt összefogott, egy irányba tartó elképzelés, mindenki a saját kis életét görgette, ahogy tudta. A konferenciát nagyon jó kezdeményezésnek tartom – összegezett az alpolgármester.

Két roma származású, magyarországi településvezető is eljött a találkozóra, egyikük Bogdán László, Cserdi polgármestere, aki mintafaluvá fejlesztette az általa vezetett települést, és ahol mintegy nyolcvan százalékkal növelte a foglalkoztatottak arányát.

A szombati tanácskozás után ingyenes Anirosz-koncerttel zárult a találkozó.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás