Változtatni, segíteni kell

Alapjaitól kell megreformálni a szociális vállalkozások állami támogatási rendszerét, derült ki azon a kerekasztal-találkozón, amelyet a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási hivatal szervezett pénteken az Írisz Házban a szociális gazdaság több szereplője, működtetője jelenlétében.

Május a munkaügyi hivatal, illetve a minisztérium naptárában a szociális vállalkozásoknak, gazdaságnak szentelt időszak, ezért is szervezték ezt a kerekasztal megbeszélést Makkai Péter államtitkár, az ASIMCOV vállalkozói szövetség, a szociális támogatási és gyermekjogvédelmi igazgatóság, több fiatal start-upper és más meghívottak részvételével. A találkozó témáját Kelemen Tibor munkaügyi igazgató vezette fel, majd átadta a szót Makkai Péternek, a munkaügyi minisztérium államtitkárának, akinek nagy rálátása van a fogyatékkal vagy mélyszegénységben élők mindennapjaira, lehetőségeire – jelenleg a minisztériumban a szociális gazdaságról szóló munkacsoport munkáját koordinálja.

Egy egészen friss (áprilisi) helyzetképből látszik, hogy többéves pangás után 2019-ben ugrott meg a tanúsított szociális vállalkozások száma: a statisztika jelen állása szerint 1900 ilyen van az országban, a bökkenő csak az, hogy legtöbbjük kft, amelynek kötelező profitot termelni, a hátrányos helyzetűekkel azonban ez ritkábban megvalósítható. Ha jogilag ezek a vállalkozások – kisebb mértékben egyesületek, alapítványok – segítenek is az ún. sérülékeny csoportokon, gyakorlatilag az 1990-ből 45 egység foglalkoztat ezekből származó egyéneket, összesen 80-at – a kemény feltételek miatt.

Ezért szükséges új alapokra helyezni a 2015/219-es szociális gazdaságról szóló törvényt, leszögezve, hogy a szociális vállalkozásokban nem a profit a lényeg, hanem az, hogy az együttműködésre alapozva megoldódjon egy társadalmi probléma. Amikortól a Nemzeti Helyreállítási Programban a szociális gazdaság támogatására szánt 80 millió euró hozzáférhető lesz, meg kell teremteni a jó törvényi keretet – zárta előadását Makkai Péter.

Az ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke, Vajda Lajos is bemutatta saját gyakorlatukat e téren, ugyanis a szövetség a bukaresti Exino egyesülettel közösen is lebonyolította olyan start-up vállalkozások pályáztatását, amelyek a szociális gazdaságba illeszkednek. A megbeszélésen az ilyen típusú cégek létesítésére pályázók közül többen felszólaltak, röviden bemutatva vállalkozásukat, melyek között volt fénykép- és videokészítő profilú, kreatívan oktató jellegű, szálláshely-működtető, bútorgyártó, kertépítészettel, illetve biztosítással foglalkozó stb.

Ám mint lapunknak két fiatal vállalkozó, Máthé Zoltán és Erőss Sándor ez alkalommal beszámolt, a feltételek kemények, a 100 ezer eurós támogatás ellenében öt személynek a fizetését elő kell teremteni, a vállalkozást legalább öt évig fenntartani, a profit 90%-át visszafordítani a cégfejlesztésbe, ezért tevékenységük csak igen kis hányadát tudják a szociálisan sérülékeny rétegek támogatásának szentelni.