Van lakása, és még sincs

Székelyföldön elég gyakran esik szó nyelvi jogainkról, vagyis azok hiányáról, azonban emellett vannak olyan más alapvető jogaink is, mint például a tulajdonhoz való jog. Nos, Kovászna megyében ehhez való jogunk is csorbul, alkalmasint hivatali visszaélés, avagy a törvények helytelen értelmezése miatt. Egy erdővidéki panaszosunk számolt be kálváriájáról.

Tulajdonában lévő lakására sok évvel ezelőtt egyik ismerőse hitelt vett fel az azóta felszámolt Bankcoop nevű banktól. Mint ilyenkor szokás, a bank a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra, nevezetesen panaszosunk lakására, jelzálogot jegyeztetett be a megyei telekkönyvi hivatalnál. A jelzálog ugyebár elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével is jár, ami magyarán annyit tesz, hogy a lakás, mindaddig amíg a kölcsön vissza nem fizetődik, nem adható el, nem írható át. Gyakorlatilag tehát a lakás feletti tulajdonjog megszűnik valamilyen értelemben. A törvény szerint, amikor a kölcsön visszafizetődik, a bank tíz napon belül köteles a jelzálog törlését kérni a telekkönyvi hivataltól. Csakhogy Romániában ez nem így működik. A Bankcoop egyrészt elmulasztotta ezt megtenni, másrészt jogutód nélküli felszámolása miatt erről most már sehonnan, semmilyen bizonylatot nem lehet kérni. Az abszurd helyzet csak fokozódik, hiszen ennek hiányában viszont a telekkönyvi hivatal nem törli a bejegyzést. A Polgári Törvénykönyv 885. paragrafusára hivatkoznak. Ez a paragrafus a következőket mondja: „a dologi jogok csak hiteles közjegyzői okirat formájában adott beleegyezés alapján való telekkönyvi törlés nyomán enyésznek el, de ez a beleegyezés nem szükséges, ha a jog megszűnik a jogosult jogi létének megszűnésével, amennyiben az jogi személy.”

Panaszosunk szerint egyértelmű, hogy a telekkönyvi hivatalnál az utóbbi mondatot elmulasztották, vagy nem akarták figyelembe venni, hiszen az világosan utal arra, hogy a telekkönyvi bejegyzés törléséhez nem kell közjegyzői okirat formájában beleegyezés, annál az egyszerű oknál fogva, hogy aki ezt a belegyezést adná, a bank, már nem létezik.

– Holtpontra jutottunk – számolt be kálváriájáról. – Hiszen senki sem tudja megmondani, hogy ilyen esetben mi a teendő.

Egy, a témában illetékes és hasonló esetekben már többször eljáró felszámolóbiztos, a bukaresti Cristian Dincă megkeresésünkre azt mondta, hogy Kovászna megyében egyes hivatalok úgy kötik az ebet a karóhoz, hogy közben fogalmuk sincs, mit csinálnak: „Azt mondhatom, hogy a telekkönyvi hivatal részéről ez az akadékoskodás ebben az esetben nem egyéb rosszindulatnál, de ennél keményebb szavakat is használhatnék” – fogalmazott. Kifejtette, hasonló esettel Kovászna megyén kívül csak Giurgiuban találkozott. És ilyen esetben nem marad más lépése a panaszosnak, mint bírósághoz fordulni – hangoztatta. <