Várat magára a néptáncmozgalom sepsiszentgyörgyi székhelyének megépítése

Évek óta egy olyan teremre vágyik a sepsiszentgyörgyi néptáncmozgalom, amelyben a műkedvelő együtteseknek táncpróbákat és az utánpótlást jelentő fiataloknak különböző foglalkozásokat lehetne tartani. A Kovászna megyei önkormányzat megoldást ígért, de a megvalósítás még húzódik.

Sepsiszentgyörgy központjában, a Keleti Kárpátok Múzeuma mögött állt korábban egy olyan földszintes épület, melyet a Kovászna Megyei Tanács még az 1990-es évek elején székhelyként a Háromszék Táncegyüttes használatába adott: irodák és raktár működött ott, ám idővel az épület kicsinek bizonyult, állaga is megromlott, ezért az együttes kiköltözött onnan. Télen az elhagyott épületet hajléktalanok vették birtokba, akik villanytűzhelyeket kapcsoltak a hálózatra, fogyasztásukat pedig az egyesület terhére számlázták. Egyszer kisebb tűz is keletkezett az ingatlanban.

Mindezek miatt a Háromszék Táncegyüttes 2012-ben lemondott az épület használatáról – részletezte érdeklődésünkre Virág Endre, a Romániai Magyar Néptáncegyesület elnöke, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. A szóban forgó épületet a Kovászna Megyei Tanács 2022-ben lebontatta és Virág Endre – aki 25 éves táncos múlt után akkor vette át az együttes vezetését – ígéretet kapott arra, hogy helyére egy funkcionális termet építenek a táncegyüttesnek. „Félő, hogy mire elkészülne a nekünk ígért épület, addig a fiatalok elpártolnak a hagyományőrzéstől, amire ezer irányból csábítja őket a modern világ” – mondta Virág.

„Nem egy nagy épületre van szükségünk, csak egy célszerűen megtervezett rendezvényteremre” –  mondta az igazgató, ezúttal nemcsak a maga nevében, hanem a Romániai Magyar Néptáncegyesület elnökeként is, a városban működő összes műkedvelő néptánccsoportra gondolva. Nagy épületet amúgy sem lehet építeni az alig másfél áras (150 négyzetméteres) telken, és jó, ha a fenntartási költségek sem túl magasak.

Mire van szüksége a táncosoknak?

Megfelelő feltételeket nyújtó terme viszont ma sincs a helyi műkedvelő néptáncmozgalomnak. Pedig nem túl nagyok az elvárások: a táncpróbákhoz akkor lennének ideálisak a körülmények, ha a mintegy 150 négyzetméteres terem padlóját ízületeket kímélő gumiszőnyeg borítaná és tükörfala lenne.

Táncházakat is tartanának itt, most ugyanis erre vagy a Kónya Ádám Művelődési Házban, vagy a Tamási Áron Színház előcsarnokában van lehetőség, de egyik helyen sem megfelelők a körülmények. Alkalmanként szükség lenne egy-egy iskolai tánccsoportnak is fellépési lehetőséget adni, ezért kellene egy 100-150 férőhellyel, mobil székekkel felszerelt terem.

Valóban igaz, van a Háromszék Táncegyüttesnek egy frissen felújított székhelye és abban terme, amit az M Stúdió Mozgásszínházzal közösen használnak próbákra és előadásokra, de az szinte állandóan foglalt, olyan sokat próbálnak a táncosok. Az új létesítmény alkalmanként más rendezvények, előadások megszervezésére is igénybe vehető lenne, a városban ugyanis nagy igény mutatkozik ilyenekre.

A központi fekvésű telek amúgy ideális lenne a célra, hiszen könnyen elérhető – ez nem mellékes szempont, hiszen vélhetően kevesebben vennék a fáradságot, hogy gyermekeiket autóval hordják táncpróbákra egy, a város peremén levő létesítménybe. Ráadásul nem tömbházak környezetében van, tehát a zene sem zavarna senkit a környéken. Végül más célokra nem is igazán használható egy ilyen kis méretű telek – érvelt Virág Endre.

Tervek, engedélyek, jóváhagyások – és az órán pereg a homok

Miután a leromlott, strukturális szempontból is gyengén kivitelezett régi épületet lebontották, kezdődhetett volna az új létesítmény tervezése. Ám kiderült, az urbanisztikai előírások szerint a területnek csak 40 százalékát szabad beépíteni, ekkora felületen viszont nem lehet a kívánt célnak megfelelő épületet felhúzni. Szükséges tehát új övezeti rendezési terv (PUZ) készíttetése, illetve annak elérése, hogy az illető parcella 60-70 százalékban beépíthető legyen. Ezt elérni lassú folyamat és úgy tűnik, az idei évben sem sikerül a végére járni.

„Az épület terveinek még csak azután lehet nekifogni, majd a közbeszerzések következnek a kivitelezésre – és így veszít értékes időt népi kultúránk, melyet gondozni kellene; csak lassan nem lesz, aki megtegye – a mai digitális világban ugyanis ezer kísértés csábítja a fiatalokat a néptánccal ellentétes irányba” –véli Virág Endre, aki feleségével, Virág Imolával együtt évtizedek óta vezetnek három, különböző korosztályú néptánccsoportot. Ezek egyben tartása, a lemorzsolódás megelőzése, az utánpótlás biztosítása rengeteg munkájukba kerül, mint ahogy a város többi tánccsoportját vezető elkötelezett hagyományőrzőknek is.

Várják tehát a lehetőségeket, amelyek azonban jelenleg igencsak távoliaknak tűnnek, ugyanis Jakab Barna István, Kovászna Megyei Tanácsának alelnöke is megerősítette: a bontás óta ez ügyben valóban nem történt semmi előrelépés, a nagy projektek nyomása alatt ugyanis nincs rá kapacitása az intézménynek, legalábbis a következő hónapokban.

Fotó: Tuchiluș Alex