Visszatér az átalányadó

Várhatóan a vendégek kényelmének rovására megy a vendéglátóiparban január elejétől életbe lépett átalányadó, mivel az alacsonyabb adóteher érdekében a vendéglők megpróbálnak kisebb felületre „összehúzódni”.

Gazdasági szakemberek szerint a jogszabály értelmezhető, de körvonalazódik, hogy az átalányadó a kis felületen nagy forgalmat megvalósító egységeknek kedvez, miközben a nagyobb térben berendezett, kényelmes, de kisebb forgalmú vendéglőknek kedvezőtlen. A megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András elmondta, minden városban van patinás, régi vendéglő, kényelmes terekkel, hatalmas nyári kerttel, amelyek a települések vendéglátásának szimbólumai, és amelyek az átalányadó vesztesei lehetnek. A gazdasági szakember szerint az új adórendszernek előnyei is vannak, hiszen többé nem adózzák külön a 4-5 csillagos szállodákat és azok éttermeit, de előnyös a rendszer a néhány négyzetméteren nagy forgalmat lebonyolító saormásoknak is. Az átalányadó hozadéka lehet, hogy kifehéríti a vendéglátást, hiszen aki idáig elkerülte az adófizetést, most adóznia kell.

A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Vállalkozók Szövetsége (SVESZ) elnöke, a Best Western Park Hotel tulajdonosa, Kovács István más szögből világít a rendelkezésre. Számításai szerint évi 60-70 ezer lejes átalányadót kellene kifizessen, de ehhez meg kellene kétszerezze a cége forgalmát. Kovács István úgy véli, legalább két évig adómentességet kellene biztosítani az ágazatban vállalkozóknak, hogy fejleszteni tudják az idegenforgalmi infrastruktúrát, képezzék alkalmazottaikat.

A Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke, Albert Zoltán a maga során úgy látja, abból adódik az érintettek aggodalma, hogy a törvény nem egyértelmű. Albert Zoltán Sepsiszentgyörgy központjában működtet egy panziót és kávéházat, és számításai szerint az átalányadó révén az eddiginél kevesebb adót kell kifizessen, mivel nem kell külön adózni a szálláshelyekre és az étkezőre is. Az új adórendszer szerint a vendéglők, szállodák és mozgóárusok adóját több szempont alapján számolják, annak függvényében, hogy az egység falun vagy városon működik, vagy mekkora felületen fekszik. Egy vidéki bár adóalapja évi 900 lej, míg egy bukaresti vendéglő akár 11.800 lejt is ki kell fizessen, ehhez hozzászámolnak különböző szorzókat.