Zalánpatak mindennapjai

Már megszokhattuk, hogy az erdővidéki hegyek, dombok közé eldugott kis falu, Zalánpatak többnyire csak ilyenkor, május végén, június elején kerül reflektorfénybe, amikor a faluban tiszteletét teszi Károly herceg.

Ám ilyenkor sem a falu gondjai jönnek szóba, hanem az, hogy éppen mit csinált, merre járt az illusztris vendég – pedig Zalánpa­taknak is, mint a többi háromszéki településnek, megvannak a sajátos problémái, melyekkel a többnyire már hajlott korú helybéli embereknek szembe kell nézniük az év minden napján.

Ott van például a poros út, még a herceget is megkérték, szabadítsa meg attól őket valahogy, mert nem tudnak szellőztetni miatta, és ha végig kell menniük az utcán, még a torkukban is por van, különösen azóta, amióta a településnek feljött a hírneve, és megélénkült benne az autós forgalom. Nincs háziorvos a faluban, havonta egyszer jár ki egy orvos Barótról, a szükséges gyógyszereket is ő hozza.

– Legalább kéthetente egyszer szükség lenne a háziorvosra, egy szobát is biztosíthatnának neki az iskola épületében – mondta egyik helybéli. Azt is szeretnék, ha Zalánpatakot egy buszjárat összekötné a világgal, mert jelenleg semmi sincs, amivel elhagyhatná a települést az, akinek nincs saját járműve.