Nem tudnál esetleg vajegy zöldet küldeni? Itt vagyok a bozótban, az Olt partján, szívesen venném a segítségét – hívott fel telefonon péntek este fél tízkor Fodor István.
A bodoki polgármester – fehér ingben, nyakkendőben – azt próbálta megakadályozni, hogy a medve ismét betörjön az oltszemi kastély udvarára, amely továbbra is mintegy ötven hátrányos helyzetű gyereknek ad otthont.
Az elöljárót egy esküvőről riasztották, hogy – valószínűleg – ugyanaz a medve, amely egy nappal korábban is bejárt a kastélykertbe, ismét ott ólálkodik a folyóparton.
– Hol vannak ilyenkor a sötétzöldek? Üldögélnek a tévé előtt, iszogatják a sörüket. Én pedig itt lapítok a bozótban, mert ha valamelyik kamasz fiúgyermek hátrajön, hogy elbújjon egy cigarettát elszívni, s itt találkozik a medvével, meg sem találjuk. Naponta bejár a gyerekek közé a medve, de a sok semmirevaló zöldnek ez nem számít. Sikerült elérniük azt, hogy Európa legnagyobb, legszebb, legnemesebb vadját, ha elejtik, el kell égetni, mint azt a kóbor kutyát, amelyiket Oltszem végén elüt az autót. Sikerült nekik a medvét egy rühes kutya szintjére süllyeszteniük. És ezt hívják őt állatvédelemnek és állatszeretetnek. Hát ki vezeti ezt a nyomorult országot? A többség által megválasztott politikusok, vagy a nyugatról pénzelt zöldek? – ömlik a panasz a polgármesterből.
Medve tört be szerdára virradóan a Dálnok határában lévő Nézőhelyre telepített kecskefarmra. A vad több kecskét megsebesített, és megtámadott egy lovat is. Egy nappal később egy medve megölt Bodokon egy ötmázsás, nyolcadik hónapban lévő borjúzó tehenet. Az emberek egyre nagyobb hányada már a kárt sem jelenti be, mert nem bízik abban, hogy a hatóságok bármit is tesznek érdekükben.
Gyönyörű megfogalmazás. Látványos fejlődés. Kiválóan bemutatja hősünk szintjét.