Európa a régiók kontinense

Október 25-én, Székelyföld autonómiájának napján azért gyűltünk össze – székelyek és velük szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket Székelyföld autonómiája iránt.

Most, amikor megerősítjük ezt a nemzetközi jogon alapuló követelésünket, egy fokkal nagyobb a visszhangja szavainknak, mint egy évvel ezelőtt. A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését azóta több mint egy és negyedmillióan támogatták szerte Európában. Teljes mellszélességgel mellénk állt az anyaország és az elcsatolt országrészek lakossága. Folyamatban van az aláírásgyűjtés, ugrásszerűen emelkedett a spanyolországi támogatók száma a katalánoknak, baszkoknak köszönhetően, és növekszik a svédországi magyaroktól és számiktól kapott támogató nyilatkozatok száma. A nemzeti régiók ügye, s ezzel a székelység ügye visszavonhatatlanul európai üggyé vált!

Újra és újra elmondjuk, hogy az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését. (…) Követeljük az Európai Uniótól, hogy a globalizmus erőinek kiszolgálása helyett fordítsa a tekintetét a székelységre és Európa többi történetileg kialakult, ám önálló állammal nem rendelkező, vagy idegen állam területén élő nemzeti közösségére!

(…)

Igényeljük Székelyföld területi autonómiáját úgy, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott Autonómia Statútum megfogalmazta: „A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.”

Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!

(Részlet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének kiáltványából.)