Mi várható el egy magyar gyermektől?

Annak a kézdivásárhelyi kislánynak az ügyében szólalt fel Benkő Erika RMDSZ-képviselő a parlamentben, akit megaláztak egy temesvári kórházban hiányos romántudása miatt.

Tavaly az RMDSZ kezdeményezésére elfogadta a parlament azt a törvényt, miszerint az egészségügyi és szociális intézményekben legyen lehetőség az anyanyelv használatára, amint azonban az említett gyermek esete is mutatja, a gyakorlatban ez mégsem működik. Esetenként még mindig megkülönböztetésben részesülhet az, aki nem beszéli folyékonyan az állam nyelvét, mint például az a kézdivásárhelyi kislány, aki nem tudott komplex orvosi kérdésekre válaszolni egy temesvári kórházban. „Kíváncsi lennék arra, hogy hány romániai felnőtt ember tudna – mondjuk – nem az anyanyelvén, hanem angolul válaszolni az egészségügyi állapotával kapcsolatos kérdésekre. Ebben az esetben egy gyerekről volt szó, aki egyelőre tanulja még a román nyelvet, és akitől nem várható el az, hogy ismerje az amúgy is összetett orvosi nyelvezetet” – fogalmazott Benkő Erika képviselő.

Hozzátette: az anyanyelvhez való jog nemzetközileg elismert jogosultság. 2018-ban Romániában azonban még mindig gondot okoz a kisebbségek számára, hogy hivatalos helyzetekben vagy például az orvosnál használhassák anyanyelvüket.

A képviselő szerint nem megengedett, hogy a centenárium évét a magyarellenesség és az idegengyűlölet határozza meg, holott erre számtalan próbálkozás van. „Egy román civil szervezet az elmúlt napokban javasolta, hogy a három székelyföldi megyét nyilvánítsák nemzetbiztonsági területté, ami számunkra sértő és elfogadhatatlan, hiszen mi ugyanúgy teljes jogú állampolgárai vagyunk Romániának, mint bárki más, és határozottan elutasítjuk azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatként kezeljenek bennünket”– nyomatékosította Benkő Erika.