Történelmi egyházaink lelkészeihez

Esztendők óta október utolsó vasárnapja előtt arra buzdítjuk a keresztény magyar gyülekezeteket, hogy Székelyföld Autonómiájának Napján közösen imádkozzunk Székelyföld területi autonómiájáért. Tesszük ezt annak tudatában, hogy az elmúlt száz évben a magyar történelmi egyházak döntő szerepet játszottak abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség, ezen belül a székelység magyar nemzeti identitását megőrizze, ellenálljon az asszimilációs nyomásnak.

Ma Európában két olyan veszély fenyegeti a keresztény értékeket, amelyek sajnos Erdélyben is megjelentek. Az egyik az elvilágiasodás folyamata, a szekularizáció, a másik az állami bürokrácia terjeszkedése az egyházi közösségek kárára (szekularizálás). Az előbbi, bár részben spontánnak nevezhető, nem független az oktatástól, a közművelődéstől és a sajtótól. Az utóbbit szülőföldünkön a román állam erőltetett asszimilációs politikájával hajtotta és hajtja napjainkban is végre az egyházi vagyon elkobzásával, a felekezeti iskolák államosításával és számtalan megszorító intézkedéssel.

Örömmel állapítjuk meg, hogy Magyarország nemzeti kormányának támogatásával közel ötszáz templom újult meg Erdélyben. Amikor mi Székelyföld Autonómiájának Napjára készülünk, az a gondolat vezérel bennünket, hogy a megújult falak közé vigyük be nemzeti sorskérdéseinket, és a közös imával erősítsük a nemzeti összetartozás érzését, miközben keresztény alázattal a Jóisten kezébe helyezzük a jövőnk minden reménységét.

Ezért bízunk abban, hogy lelkészeink megértik ennek a törekvésnek a lényegét,  vasárnapi prédikációikban belefoglalják Székelyföld területi autonómiáját.

Október 30-án közösen imádkozzunk, hogy erősödjön meg az emberek hite, küzdőképessége, mert ezek nélkül gyermekeinknek, a jövendő nemzedéknek nem lesz miben reménykednie.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke