Újfent meggyalázták az Úz-völgyi katonatemetőt

 Egy szélsőséges nézeteiről ismert xenofób román csoport, a Calea neamului újból meggyalázta az Úz-völgyi katonatemetőt, azzal, hogy újból kereszteket állítottak az első világháborúban elhunyt háborús hősök sírjára, áll a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményében.

Ez a szélsőséges csoport korábban Dormánfalva önkormányzatával közösen 50 keresztet állított fel törtvénytelenül a haditemetőben, ugyanakkor ezen keresztek felállítását az igazságszolgáltatás törvénytelennek minősítette. Fontos megemlíteni, hogy a harci események, melyek a két világháború során a völgyben történtek, ismertek és jól dokumentáltak, a temetőben nyugvó katonák neve megtalálható a hadtörténeti archívumokban. A szélsőséges csoport állítása, miszerint román katonák vannak a temetőben eltemetve, nem felel meg a valóságnak, ezt a tényt hadtörténészek igazolták és elfogadták a román hatóságok is. 

Több mint hároméves bírósági küzdelem után, jogerős döntés született arra nézve, hogy a kereszteket a csoport és Dormánfalva önkormányzata törvénytelenül állította fel, és jogerős bírósági végzés született arra nézve, hogy a kereszteket el kell távolítani. Dormánfalva polgármestere eleget is tett ennek a kötelezettségnek, és elbontatta a kereszteket. Ugyanakkor a Calea Neamului szélsőséges csoport úgy döntött, hogy ezt a hatályos bírósági végzést semmisnek tekinti, és bejelentették különféle közösségi média felületeken, hogy ezúttal nem 50 ,hanem 150 keresztet állítanak fel.

Annak ellenére, hogy nem volt engedélyük ehhez, tulajdonképpen törvénytelenül betörtek a temetőbe, és meggyalázták a katonák sírjait azzal, hogy önkényesen újból felállították a kereszteket. Hargita megye tanácsa és Csíkszentmárton önkormányzata  előzetesen értesítette a rendőrséget a csoport ezen szándékáról, ennek ellenére a rendőrség semmit sem tett annak érdekében, hogy fenntartsa a törvényes rendet, vagy megelőzze a csoportot abban, hogy a temetőt meggyalázzák. A rendőrség jelen lévő képviselői egyszerűen végig nézték a csoport illegális tevékenységét, és az újságírók kérdéseit kikerülték. 

Az erdélyi magyar közösség számára kimondottan riasztó és aggasztó helyzet ez, mely során egy szélsőséges csoport ilyen mértékben semmibe veszi a törvényt, de az is mérhetetlenül aggasztó, hogy a román karhatalom semmit sem tett ennek a helyzetnek a megelőzésére, hanem végig nézték az eseményeket. A korábbi 50 kereszt eltávolítása teljesen törvényes volt és hosszas jogi folyamat, három per előzte meg. Ennek fényében a keresztek újbóli felállítása azt jelenti a magyar közösség számára, hogy Romániában az igazságszolgáltatás döntéseit figyelmen kívül lehet hagyni és azzal ellentétes módon lehet cselekedni, mindezt a karhatalom hallgatólagos támogatásával.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, aki jelen volt az események lezajlásakor, elmondta, hogy véleménye szerint a román törvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint bűncselekmény történt. Elképedését fejezte ki annak láttán, hogy a szélsőséges csoport tagjai  belefúrtak a katonák sírjaiba, a halottak iránti legcsekélyebb tisztelet jele nélkül. 

Miközben teljesen elfogadhatatlanok az ilyen történések, az eset abszurditásán messze túlmutat az az aggasztó körülmény, hogy egy szélsőséges csoport ilyen fenyegető  módon garázdálkodhat, 2023-ban,Romániában, hogy a törvényt ennyire semmibe lehessen venni. A magyar közösség számra kimondottan félelmetes ezt a fajta szélsőséges magatartást megtapasztalni, de az is, hogy az illetékes román állami hatalmi szervek hallgatólagosan hagyták mindezt megtörténni.

Címlapfotó: Pinti Attila