2020 az Európai Parlamentben

A lassan mögöttünk hagyott évről sokszor úgy éreztük, hogy semmi jót nem hozott. Mégis történt egy igazi áttörés: az év végére az Európai Unió napirendjére került a kisebbségvédelem a Minority SafePack kezdeményezésnek köszönhetően.

A 2020-as év nagy – talán azt is mondhatjuk, minden korábbinál nagyobb – kihívások elé állította az Európai Uniót, egyszerre kellett szembenéznie belső és külső gondokkal. Az Egyesült Királyság kiválása következtében gazdasági és politikai súlyából is veszítő Uniónak a következő hét évre szóló költségvetés előkészítése és elfogadása volt a legfontosabb feladata 2020-ra, egy olyan ambiciózus csomag összeállítása, amely lehetővé teszi a tagállamok közti egyenlőtlenségek kiegyenlítését, és versenyképessé teszi az EU-t a világpiacon.

A napirendet a járvány alakította

Az év elején senki sem számolt azzal, hogy mindannyiunk, és így az uniós intézmények életét is a feje tetejére állítja a koronavírus világjárvány. Ez pedig nemcsak az intézményi munka újratervezését és átszervezését jelentette, hanem a prioritások megváltozását is – hiszen a járvány egészségügyi és gazdasági hatásaira egyaránt válaszokat kellett adni.

Mindezt az új, 2019 decemberében beiktatott Európai Bizottságnak és a 2019 közepén megújult Európai Parlamentnek kellett levezényelnie. Mindkét intézményben az Európai Néppárté (EPP) a legfontosabb szerep: az EB elnöke Ursula von der Leyen német, néppárti politikus, az EP-ben pedig a Néppárt a legerősebb és legbefolyásosabb alakulat. Ebben a pártcsaládban tevékenykedik az erdélyi magyarok két EP-képviselője, Vincze Loránt és Winkler Gyula is.
„Mindent összevetve azt gondolom, 2020 számunkra sikeres év volt, még a második része is, hiszen elfogadtuk az uniós költségvetést, napirendre került a Minority SafePack, jelentős támogatást szereztünk ebben a témában, és sikerült azokon a területeken, amelyek a Székelyföld, az erdélyi magyarság számára fontosak, eredményeket elérni. 2019 elején azt ígértük választóinknak, hogy a támogatások megőrzéséért uniós kisebbségvédelmi törvényért fogunk dolgozni Brüsszelben. Ennek a munkának vannak eredményei: megmaradnak a kohéziós alapok, növekednek a mezőgazdasági támogatások, és a kisebbségi érdekképviselet terén is sokat léptünk előre” – foglalta össze Vincze Loránt, aki szerint az Európai Néppárt képviselőcsoportjának meghatározó szerepe volt abban, hogy a mérleg inkább pozitív.

Több pénz a gazdáknak, új keret a gazdaság helyreállítására

A koronavírus-világjárvány szükségessé tette a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetés újragondolását, mivel lehetőséget kellett teremteni a gazdaság minél hamarabbi helyreállítására. Így a közel 80 milliárd euró, amit Románia kap, két részre oszlik: egyrészt a helyreállítási költségvetésre a gazdaság támogatására, másrészt pedig a szokásos hétéves pénzügyi keretre.
Az RMDSZ és az EPP közös fellépésével sikerült megőrizni az uniós költségvetésben a kohéziós pénzalapokat, illetve növelni a mezőgazdasági támogatást, amely évről évre lépcsőzetesen fog közelíteni az erdélyi gazdák esetében az uniós átlaghoz. Az Európai Néppárt is támogatta ezt, mivel nem méltányos az, hogy az itteni gazdák kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak. Az év végére megszületett a megállapodás a helyreállítási költségvetésről és a hétéves büdzséről is, úgy, hogy a tagállamok döntő szerepe megmaradt, de elkezdődött a jogállamisági mechanizmus kialakítása is.

Közösségünk ügyei a parlamentben

Vincze Loránt az alkotmányos ügyek bizottságában, a petíciós és a LIBE bizottságban dolgozik, ezek mind olyan területek, amelyek kapcsolódnak a kisebbségvédelemhez, és az itthonról kapott feladatok továbbvitelét, európai képviseletét jelentik. Ugyanakkor a kisebbségi képviselőket tömörítő Kisebbségi frakcióközi munkacsoport is társelnökévé választotta az RMDSZ politikusát.
„Nekünk az a hosszú távú célunk, hogy az Európai Unió úgy alakuljon át, hogy annak része legyen az őshonos közösségek védelme. Az úzvölgyi katonatemető, illetve Klaus Iohannis államelnök magyarokat megbélyegző, a magyar nyelvet kicsúfoló kijelentései miatt is többször felszólaltam. A parlament engem nevezett ki az európai polgári kezdeményezések állandó jelentéstevőjének, illetve a folyamatban lévő kezdeményezések járvány miatt esedékes meghosszabbításának procedúrájában is rám hárult az uniós intézmények közti koordináció feladata. Ebben a minőségemben azon dolgoztam, hogy a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiós kezdeményezésének határidejét kitolják hat, majd további három hónappal. Az aláírások gyűjtésében is aktívan segítettem, nemcsak Erdélyben, hanem a Minority SafePack aláírásainak gyűjtésekor kialakított kapcsolatokat használva Litvániában és Horvátországban is sikerre vittük” – mondta el az EP-képviselő.

Nagy többség támogatta az EP-ben a kisebbségvédelem ügyét

Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés esetében számos előrelépés történt a járvány ellenére is. A tagállamok által hitelesített 1.123.422 aláírást január 10-én adták át a szervezők az Európai Bizottságnak, február 5-én pedig személyesen mutatták be jogszabályjavaslataikat a Bizottságnak.

Egész évben folytatódott a lobbizás a tagállamokban, ennek legkiemelkedőbb mozzanataként a német Bundestag november 27-én egyöntetűen fogadta el határozatát, amelyben jogalkotásra szólítják fel az Európai Bizottságot.

Október 15-én, részben távkapcsolattal szerveztek nyilvános meghallgatást az Európai Parlamentben, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t az MSPI kezdeményező bizottságának tagjaként. A felszólaló EP-képviselők háromnegyede támogatóan viszonyult a kezdeményezéshez, a résztvevő európai és nemzetközi intézmények, szervezetek képviselői pedig szintén pozitívan értékelték az abban foglaltakat. Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoport elnökének kezdeményezésére pár nappal később az EP arról is döntött, plenáris vitát szerveznek és határozatot fogadnak el a Minority SafePack támogatásáról. November 27-én a német Bundestag egyöntetűen támogatta a kezdeményezést, és felkérte az Európai Bizottságot a benne foglaltak életbe léptetésére.

A plenáris vita december 14-én volt, a támogató állásfoglalást pedig december 17-én szavazta meg az Európai Parlament. „Sikeres volt a plenáris vita, hiszen első alkalommal került az őshonos kisebbségek ügye napirendre, önálló témaként. Ez Erdélyből indult, az RMDSZ-től. Azért is sikeres, mert nagyon sok támogató hozzászólást hallottunk a frakciók nagy többségétől, és siker az is, hogy csütörtökön nagy többség támogatta a határozati javaslatot, ezzel pedig első ízben sikerül politikai határozatot elfogadtatni a kisebbségvédelemről” – foglalta össze Vincze Loránt.

„Jó volt hallani, hogy mi, a magyar közösségek nem vagyunk magunkra, nagyon sok régióban és közösségben van üzenete, értelme, hozadéka a tervezett uniós kisebbségi jogszabályoknak. Nem volt könnyű ezt az eredményt elérni, de a jól kialakított stratégia, a megfeszített munka meghozta a gyümölcsét. Nagyon sokan álltak mellettünk ezen az úton Erdélyből, a Kárpát-medencéből és szerte Európából, székelyek is, magyarok is, németek is, és még legalább hatvan más őshonos közösség. Ez a munka pedig folytatódik, hiszen még hátra van az Európai Bizottság januári döntése. A célunk továbbra is az, hogy végre legyenek olyan uniós jogszabályok, amelyek védik az őshonos közösségeket, támogatják azok anyanyelvhasználati, oktatási, szimbólumhasználati jogait, a kisebbségi régiókat” – nyilatkozta az RMDSZ EP-képviselője, a FUEN elnöke.