A Facebook öt vizsgált esetből négyszer hibázott a moderáció során

Meghozta első döntéseit a Facebook újonnan felállított felügyeleti szerve. A testület, amely tavaly ősszel kezdte meg a működését, elrendelte a szóban forgó, korábban eltávolított négy poszt visszaállítását.

Az egyik esetben egy mellrákkal kapcsolatos Instagram-bejegyzést törölt az oldal automatikusan, mert női mellbimbók voltak láthatók rajta, a testület azonban úgy ítélte, hogy ilyen esetben kivételt kell tenni a meztelenséggel kapcsolatos irányelvek alkalmazása alól.

A határozat szerint hibásan jártak el azon poszt eltávolításakor is, melyen egy tévesen Joseph Goebbels náci propagandaminiszternek tulajdonított idézet volt olvasható, minthogy a felhasználónak nem volt célja annak népszerűsítése, pont az abban megfogalmazottak ellen foglalt állást.

Egy olyan bejegyzést is vissza kell állítani, amely téves információkat tartalmazott a koronavírusról, a szakemberek szerint ugyanis az nem jelentett veszélyt.

Végezetül egy halott szíriai kisgyereket ábrázoló fényképet is hibásan törölt a felügyeleti tanács szerint a Facebook, mivel az ugyan sértő volt, nem érte el a gyűlöletbeszéd szintjét.

Elemzők szerint az első határozatokat komoly nemzetközi figyelem övezi, ugyanis azok adhatnak egyfajta képet arról, hogy a szerv mennyire független a világ legnagyobb közösségi oldalának számító platformtól, különösen most, amikor Donald Trump előző amerikai elnök fiókjának felfüggesztésével kapcsolatban is zajlik már az eljárás.

Michael McConnell, a testület társelnöke arról számolt be, hogy a Trump-ügyben még „rendkívül korai szakaszban” tart a folyamat.

Eddig mintegy 150 ezer bejegyzés és fiók törlése ellen nyújtottak be fellebbezést, a tájékoztatás szerint a sokakat érintő ügyeket veszi előre, s nem is vizsgálnak ki minden egyes panaszt. A Facebook a moderálási gyakorlataival, az álhírekkel és gyűlöletbeszéddel szembeni, sokak szerint nem megfelelő fellépésével kapcsolatos bírálatokra reagálva hozta létre a felügyeleti szervet, amely – kötelező érvényű – döntései során nem veheti figyelembe a vállalat érdekeit.

Az Európai Bizottság az álhírek elleni küzdelem folytatására szólította fel az online platformokat

Az Európai Bizottság csütörtökön arra szólította fel az online platformok üzemeltetőit, hogy további hat hónapon keresztül folytassák havi jelentéseik benyújtását az álhírek, különösen a koronavírus-járványt érintő hamis információk elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikről.

Az Európai Bizottság az online terjesztett gyűlöletbeszéd és félreinformálás elleni küzdelem eredményeiről csütörtökön tett közzé jelentést, amely szerint a jelentéskötelezettség fenntartását az indokolja, hogy a főként internetes felületeket használó csalók sok fogyasztót megtévesztenek azzal a céllal, hogy túlárazott, hatástalan vagy veszélyes terméket vásároljanak. A járvány okozta rendkívüli helyzet miatt az online platformoknak és a közösségi médiaszolgáltatóknak többet kell tenniük egyebek mellett a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben – írták.

Az Európai Bizottság önkéntes magatartási kódexéhez kezdetben négy nagy IT-vállalat, a Facebook, a Microsoft, a Twitter, majd a Google, végül a TikTok nevű videomegosztó közösségi hálózat csatlakozott.

A jelentés arra szólította fel a vállalatokat, hogy nyújtsanak több adatot a koronavírus-válság idején megjelent dezinformáció terjedésének alakulásáról, valamint számoljanak be részletesen az uniós országokban kifejtett, az álhírek és a gyűlöletbeszéd felszámolását célzó tevékenységük hatásáról.

Az uniós bizottsági közlemény Vera Jourovát, az értékekért és az átláthatóságért felelős bizottsági alelnököt idézte, aki azt mondta: a világjárvány a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek táptalajává vált, ezek terjedését az internetes platformok felgyorsítják. Visszaszorításukra és felszámolásukra nagyobb átláthatóságra és még több erőfeszítésre van szükség az online platformok részéről.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos azt mondta, a koronavírus-járvány rávilágított a közösségi média szerepére és felelősségére. A platformok üzemeltetőinek jelentős lépéseket kell tenniük annak megakadályozására, hogy a dezinformáció hátráltassa az unió és tagországainak oltással kapcsolatos erőfeszítéseit. A platformoknak átláthatóbbá kell válniuk, beleértve a megtett intézkedések hatékonyságát is – szögezte le.

Az Európai Bizottság 2016 májusában fogadott el önkéntes magatartási kódexet, mely kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről rendelkező uniós jogszabályt. Ez utóbbi bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származási vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

(MTI)