A jövő heti kilépési határnapig már nem tárgyalja a londoni parlament a Brexit-megállapodást

A csütörtöki programismertetés szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes, egy hét múlva esedékes határnapjáig már nem tárgyalja a londoni alsóház a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

Az Egyesült Királyság a mostani helyzet alapján október 31-én, jövő csütörtökön lépne ki az Európai Unióból.

Boris Johnson miniszterelnök azonban a hét elején bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a Brexit-megállapodás ratifikációs folyamatát, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Johnsonnak szombaton kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig, annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltotta a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön határozatban nem engedélyezi.

A ratifikációs folyamat szüneteltetéséről szóló kormányfői bejelentés előzményeként a képviselők kedden, második olvasatban, vagyis az általános vita után megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit – lehetővé téve az egyezmény részletes vitájának elkezdését -, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet.

Jacob Rees-Mogg, a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős magas rangú kabinettag – Johnsonhoz hasonlóan a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának egyik zászlóvivője – a szokásoknak megfelelően csütörtökön ismertette az alsóház jövő csütörtökig, vagyis az egyelőre érvényes Brexit-határnapig tartó munkarendjét, és a napirendi pontok között nem szerepel a Brexit-megállapodás további vitája.

Boris Johnson sokszor hangoztatott álláspontját megerősítve Rees-Mogg kijelentette az alsóházi programismertetést követő vitában, hogy a kormány „semmiféle Brexit-halasztást” nem pártol, és folytatja előkészületeit a jövő csütörtöki kilépésre.

A Brexit-megállapodás ratifikációjának szüneteltetéséről szóló bejelentésében Johnson is úgy fogalmazott, hogy kormánya változatlanul az október 31-i kilépés híve, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, amikor a hosszabbítási kezdeményezésről tárgyal velük.

Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak múlt szombaton küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

Politikai elemzők egyöntetű véleménye szerint azonban a jövő csütörtöki kilépés végképp lekerült a napirendről a legutóbbi napok alsóházi fejleményei nyomán.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye csütörtökön ismertetett előrejelzésében közölte: megítélése szerint meredeken emelkedett annak az esélye, hogy az Egyesült Királyságban a Brexit előtt, még az idén előrehozott választásokat tartanak.

A cég eddig 45 százalékos esélyt adott erre a forgatókönyvre, de ezt most 55 százalékra emelte.

Csütörtöki brit médiajelentések szerint a kormányon belül heves vita dúl arról, hogy Johnson az előrehozott választásokkal próbálkozzon-e, vagy azzal, hogy később, egy újabb ratifikációs menetrenddel megpróbálja elfogadtatni a parlamenttel a Brexit-megállapodást, és ezután írja ki a választásokat.

A BBC értesülése szerint Dominic Cummings, Johnson főtanácsadója azt az álláspontot igyekszik érvényesíteni, hogy a jelenlegi parlamenttel – amelyben a Konzervatív Pártnak nincs többsége – már nem érdemes a Brexit-megállapodás elfogadtatásával próbálkozni, és lehetőleg még decemberben előrehozott választásokat kell tartani.

(MTI)