Április 5-én Berlinben donorkonferenciát tart Németország, hogy segítse az Ukrajnával határos Moldovát megbirkózni az ukrajnai háború miatt kialakult menekülthullámmal – közölte a német külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyi és védelmi minisztereinek tanácskozását követően hétfőn.
Annalena Baerbock elmondta: Franciaországgal és Romániával együtt Németország platformot biztosít Moldova megsegítésére egy nagyszabású adományozó konferencia keretében.
A német tárcavezető becslése szerint a következő hetekben nyolc, akár tízmillió ember menekülhet el Ukrajnából. Szavai szerint egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni ilyen mértékű menekülthullámmal, ezért – mint mondta -, közösen kell tenni annak érdekében, hogy ne csupán néhány ezer, hanem több százezer menekültet fogadjanak be az uniós tagállamok az Ukrajnával határos országokból.
Baerbock továbbá arra emlékeztetett, hogy az EU egymilliárd eurót juttat Ukrajnának fegyvervásárlásra. A német kormány gondoskodik arról, hogy a német fegyvergyártók gyorsan teljesítsék Kijev fegyvertámogatásra vonatkozó kérését – tette hozzá a tárcavezető.
Az uniós tanács brüsszeli ülésén részt vett Nicu Popescu moldovai külügyminiszter is, aki a megbeszélést követően arról beszélt, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta mintegy 360 ezer ukrajnai lépett Moldova területére. Legtöbbjük az uniós országokba távozott, de mintegy 100 ezren még mindig az országban tartózkodnak – közölte.
„Ez jelentős szám, és jelentős hatással van az ország társadalmi-gazdasági helyzetére” – fogalmazott a moldovai külügyminiszter.
Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) hétfőn közzétett adatai szerint több, mint 3,5 millió ember menekült el Ukrajnából kevesebb mint négy hét alatt. Becslések szerint ez a szám az elkövetkező hetekben, a konfliktus folytatódása esetén, 10 millió fölé emelkedhet.
Moldova nem érzékel feszültséget a szakadár Dnyeszter-melléken
Moldova a feszültség elmérgesedésének jelei után kutat az oroszbarát, szakadár Dnyeszter-melléken a szomszédos Ukrajna orosz inváziója miatt – közölte kedden Nicu Popescu moldovai külügyminiszter.
„Eddig a helyzet nyugodt. Nem láttuk eszkaláció jeleit” – mondta a tárcavezető az Európai Parlamentben.
„Tekintettel a régió korábbi történéseire, kormányként nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget, és fontolóra kell vennünk a fejlemények alakulásának számos forgatókönyvét, ideértve a negatív forgatókönyveket is” – tette hozzá.
A moldovai szakadár Dnyeszter menti köztársaság alig 40 kilométerre van a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosától. Maia Sandu moldovai elnök ismételt tiltakozása ellenére továbbra is orosz csapatok állomásoznak ott „békefenntartói” minőségben a Dnyeszter menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében.
A kijevi vezetés attól tart, hogy a Dnyeszter-melléken új frontot nyithatnak további nyomást gyakorolva Odesszára. Február elején az orosz csapatok a nemzetközi közösség által el nem ismert régióban hadgyakorlatot tartottak, miközben Moszkva erőket vont össze Ukrajna határai mentén a február 24-én indult hadművelethez.
Ukrajna megtámadását követően Moldova is hivatalosan beadta uniós csatlakozási kérelmét. Mindemellett a nagyszámú ukrán menekült leterheli Európa egyik legszegényebb államának gazdaságát.
A Moldovagaz helyi gázipari vállalat kedden felhívta a figyelmet, hogy az importált orosz földgáz ezer köbméterenkénti ára a mostani 547 dollárról akár 1000 dollárra is nőhet. Vadim Cheban vezérigazgató ugyanakkor igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy „nem fognak sietni” a lakossági gázáremeléssel.
(MTI)
