Az EP szerint az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntéshozatalra kellene átállni

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el csütörtökön, amelyben felszólítja az Európai Tanácsot: járuljon hozzá az uniós szerződések módosítását célzó felülvizsgálat megkezdéséhez, amelyben egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene átállni például a szankciók kivetésének területén.

A 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az EP-képviselők változtatásokat kértek az uniós szerződésekben.

Véleményük szerint felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az unió cselekvési képességének javítása érdekében. Egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntéshozatalra kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az úgynevezett áthidaló záradékok és vészhelyzet esetében.

Az EP szerint módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, a szociál- és gazdaságpolitika területén. Az Európai Parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia – hangsúlyozták.

Kijelentették: meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást, és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.

Az EP-állásfoglalás a 27 EU-tagország állam-, illetve kormányfője elé kerül. A tagállami vezetők egyszerű többséggel dönthetnek egy konvent összehívásáról, amely európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből áll. Az EP szerint erre azért van szükség, hogy az Európa jövőjéről rendezett konferencia eredményei alapján az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek.

Az EP közvetlen jogszabály-kezdeményezési jogot kér

Az Európai Parlament az EP-képviselők jogszabály-kezdeményezési jogkört kértek az EP számára, amely véleményük szerint megerősítené az uniós demokráciát és helyreállítaná az intézmények közti egyensúlyt – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 420 szavazattal, 117 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett elfogadott, javaslatokat tartalmazó jelentés az uniós szerződések következő felülvizsgálata alkalmával a jogalkotási folyamat reformját sürgeti.

A képviselők azt hangoztatták, hogy az Európai Parlament – mint az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény – tagjainak rendelkezniük kell a jogszabály-kezdeményezés jogával. A képviselők közölték: újratárgyalnák az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsával kötött intézményközi megállapodást is azért, hogy felszámolják az EP jelenlegi, intézményi ügyekben alkalmazható kezdeményezési jogának útjában álló akadályokat.

Véleményük szerint reformra szorul, hogy uniós szinten a jogszabályok kezdeményezésének joga szinte teljes egészében az Európai Bizottságé. A Tanács és az Európai Parlament közvetett módon tehet csak javaslatot új jogszabályok megalkotására úgy, hogy jogszabály-javaslatot kérnek az Európai Bizottságtól. A brüsszeli testület azonban nem köteles lépni.

Az uniós szerződések csak bizonyos konkrét esetekben – például a saját összetételre vonatkozó szabályok, az európai választások és a parlamenti képviselők feladatai terén – engedik meg, hogy az Európai Parlament közvetlenül jogszabályalkotást kezdeményezzen.

(MTI)