Az EU az uniós költségvetési szabályok felfüggesztését szorgalmazza 2023 végéig

Az Európai Bizottság hétfőn az uniós költségvetési szabályok felfüggesztését javasolta 2023 végéig, tekintettel az ukrajnai háború gazdasági következményeire.

Az európai szemeszter hétfőn közzétett tavaszi csomagját bemutató brüsszeli sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke elmondta: a javaslat célja, hogy segítse az európai gazdaságokat az ukrajnai háború által okozott gazdasági nehézségek átvészelésében.  

A stabilitási és növekedési paktum szabályai szerint, az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia, miközben az államadósság nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé vagy folyamatosan csökkenő pályán kell lennie. A paktum szabályait 2020 márciusában függesztette fel a bizottság, egészen 2023 elejéig a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokat enyhítendő.

A testület úgy véli, hogy a példátlan energiaár-emelkedés, és az ellátási láncok folyamatos zavarai miatt a gazdasági kilátásokat érintő fokozott bizonytalanság és erős lefelé mutató kockázatok indokolják a szabályok felfüggesztésének meghosszabbítását 2023 végéig.

A bizottság hétfőn ugyancsak nem kötelező jellegű országspecifikus ajánlásokat is közzétett. Magyarországra vonatkozóan a testület felhívta a figyelmet: a magyar gazdaság fellendült a 2020-as recesszióból, azonban a gazdasági növekedés és a termelékenyég várhatóan megtorpan, miközben az infláció továbbra is magas marad. A testület véleménye szerint, „a mérsékelt politikai akarat” visszatartja Magyarország zöld átállását, továbbá a digitális átmenet terén is lemaradás tapasztalható.  

A bizottság leszögezte: Magyarország energiaszektora erősen függ Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok és a beruházások tekintetében, energiafelhasználásának kétharmadát kőolaj és földgáz adja, továbbá az egyetlen olajfinomítója főként Oroszországból származó olajat használ. Az ajánlások felhívták a figyelmet arra, hogy csökkenteni kell az általános függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése révén. A testület fontosnak tartja továbbá a fosszilis tüzelőanyagok importjának diverzifikálását és a más országokkal létesítendő kapcsolódási pontok létrehozását.

Az ajánlások továbbá rámutatnak, hogy Magyarországnak a többi között fokozottabb figyelmet kell fordítania a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációjára, különösen képzettségi szintjének növelése, és a munkanélküli segélyek időtartamának meghosszabbítása révén. A bizottság szerint ugyancsak fontos az oktatási eredmények javítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése az oktatásban. A testület továbbá a korrupcióellenes intézkedések megerősítését is szorgalmazza, a többi között az ügyészségi erőfeszítések és a közérdekű információk jobb elérhetősége révén.

(MTI)