Az Európai Bizottság összeállította javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére

Az Európai Bizottság összeállította javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, a kedden ismertetett javaslat 2023. január 1-jétől egy évre maximálná az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát.

Az új eszköz automatikusan beavatkozna a gázpiaci folyamatokba, ha a holland TTF gáztőzsdén értékesített, legközelebbi lejáratú (front-month) határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál. A limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

Az ellátásbiztonsági problémák elkerülése érdekében az árplafon csak egy határidős termékre (TTF legközelebbi lejárat jegyzése) korlátozódik, hogy a piaci szereplők továbbra is képesek legyenek kielégíteni a keresleti igényeket és földgázt beszerezni az azonnali piacon és a tőzsdén kívül.

A gázkereslet növekedésének az elkerülése érdekében a javaslat előírja a tagállamok számára, hogy a piaci korrekciós mechanizmus aktiválásától számított két héten belül jelezzék, milyen intézkedéseket hoztak a gáz- és villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében.

A bizottság emellett javaslatot készít elő a júliusban elfogadott „Save Gas for a Safe Winter” rendelet értelmében uniós riasztás meghirdetésére a kötelező gázmegtakarítás életbe léptetésére is a kereslet csökkentése érdekében.

A javaslat szerint az árkorlátozás esetleges negatív következményeit elkerülendő a mechanizmus bármikor azonnal felfüggeszthető a következő esetekben: automatikusan, ha az életbe léptetésének a feltételei már nem teljesülnek a gázpiacon, illetve a bizottság rendeletével, amennyiben kockázatokat észlel az ellátási biztonságra vagy a pénzügyi stabilitásra nézve.

Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos, a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az EU gondosan úgy tervezte meg ezt az mechanizmust, hogy hatékony legyen, ugyanakkor ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát, az EU-s energiapiacok működését és a pénzügyi stabilitást.

„Ez nem egy piaci beavatkozás az árak mesterségesen alacsony szinten történő rögzítése érdekében: ez egy utolsó lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a globális trendektől és a piaci valóságtól elértő túlzott gázárkiugrásokat” – jelentette ki. Hozzátette: a mechanizmus bármikor felfüggeszthető abban az esetben, ha a földgázpiaci helyzet már nem indokolja a működését, vagy amennyiben ellátásbiztonsági kockázat áll fenn.

Az EU-s tagállamok energiaügyi miniszterei pénteken rendkívüli ülésükön tárgyalnak majd a javaslatról Brüsszelben.

Iránymutatást tettek közzé az energiaválság kezelésére

Az Európai Bizottság elindította európai szemeszterének 2023-as ciklusát, amelynek keretében iránymutatásokat adott ki az energiaválság kezelésére, valamint Európa zöld és digitális átállásának segítésére – közölte a brüsszeli testület az európai szemeszter kedden közzétett őszi csomagjában.

Jelentésében az uniós bizottság azt írta, a magas energiaárak és infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint és az emelkedő hitelfelvételi költségek kihatnak az üzleti tevékenységre és csökkentik a háztartások vásárlóerejét.

A kihívások összehangolt fellépést igényelnek az energiaellátás biztosítása, a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a háztartások és vállalkozások védelmére, az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett – emelték ki.

Az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció segíteni fogja a tagállamokat azáltal, hogy prioritásokat határoz meg, valamint szakpolitikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan – írták.

Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság közölte: alapvető fontosságú, hogy középtávon folytatódjon a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség fokozása, valamint a fenntartható növekedés előmozdítása. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források biztosítják az európai vállalkozások, infrastruktúra és készségek megerősítésére irányuló beruházások folyamatos áramlását, és támogatja a 2026-ig tartó reformprogramot. Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi megszüntetésére irányuló uniós terv, a REPowerEU célzott beruházások és reformok révén kiegészítő forrásokat fog mozgósítani az uniós energiarendszerek ellenállóképességének növelésére és az energiaszegénység megelőzésére.

Az alacsony és közepes adóssággal rendelkező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése illeszkedjen a szakpolitikai irányvonalakhoz. A magas adóssággal rendelkező tagállamoknak pedig prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, konkrétan a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedését a középtávú potenciális kibocsátásnövekedés alá kell szorítaniuk – írták.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2023-2024 folyamán egyebek mellett össze kell hangolniuk költségvetési politikáikat annak elősegítésére, hogy az infláció időben visszatérjen az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos középtávú célhoz. Biztosítaniuk kell, hogy az energiaválság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, valamint elő kell mozdítaniuk a bérek olyan alakulását, amely megőrzi a munkavállalók vásárlóerejét, ugyanakkor korlátozza az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat.

Kiemelték, hogy az uniós munkaerőpiac 2021 harmadik negyedéve óta teljes mértékben kilábalt a koronavírus-járványból, jól teljesít, és a foglalkoztatás meghaladja a világjárvány előtti szinteket. Meg kell erősíteni ugyanakkor azokat a szakpolitikákat, melyek elősegítik a munkavállalók számára a keresett készségek elsajátítását, ezáltal csökkentve a magas munkaerő- és szakemberhiány kockázatát.

A jelentés emlékeztetett, hogy a 2021 óta tapasztalható áremelkedések, melyeket az ukrajnai háború még inkább felgyorsított, nyomást gyakorolnak mind az uniós gazdaságra, mind a háztartásokra. A reál GDP növekedése 2022 tavaszán lelassult, a háztartások reáljövedelme pedig a koronavírus-járvány óta először csökkent. Ebben a helyzetben intézkedéseket kell hozni a minimumjövedelem védelmének kiterjesztésének és megfelelőségének javítására – írták. Ez hozzá fog járulni a foglalkoztatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok megvalósításához is – emelték ki.

forrás: MTI

fotó: Európai Bizottság