Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nagyváry József, a texasi A&M Egyetem nyugalmazott biokémia professzora nagyjából 40 évvel ezelőtt a világon elsőként bebizonyította, hogy a Stradivari-hegedűk egyedülálló hangzásának egyik elsődleges oka, a mesteri kivitelezésen túl, hogy a legendás hegedűkészítő és mások, úgy mint Guarneri del Gesu, vegyszerekkel kezelték hangszereik faanyagát a korabeli élősdifertőzések kivédése céljából – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Az évek alatt az összes kutatásom azon a feltételezésen alapult, hogy a nagy mesterek által használt faanyag valamilyen agresszív vegyi kezelésen esett át, ami hozzájárult a Stradivari- és a Guarneri-hegedűk lenyűgöző hangzásához” – mondta Nagyváry, aki társszerzője volt az Angewandte Chemie című folyóiratban publikált mostani tanulmánynak.
A legfrissebb eredmények szerint a hangszerek faanyagát bórax, cink, réz, timsó és mészvíz elegyével kezelték. „A bóraxot régóta használják konzerválószerként, az ókori Egyiptomban balzsamozáskor, később rovarirtóként alkalmazták” – jegyezte meg a szakember.
Ezeknek a kemikáliáknak a használata a cremonai hegedűkészítők és a helyi gyógyszerészek közötti szoros együttműködésre utal. Stradivarinak és Guarnerinek is fontos lehetett, hogy megfelelően lekezelje hegedűit, megakadályozva, hogy a rovarok kárt tegyenek a hangszerekben.
Nagyváry szerint a mesterek valószínűleg saját fejlesztésű módszerrel kezelték a faanyagot, és az eljárásnak nagy jelentőséget tulajdonítottak, mert rájöttek, hogy az megerősíti a fát és tökéletesíti a hangzást is. Ezeket a módszereket persze titokban tartották, akkoriban még nem volt találmányi szabadalom, ugyanakkor a kész hangszerek puszta szemléléséből nem lehetett rájönni, hogy milyen szerekkel kezelték a faanyagot.
Antonio Stradivari (1644 -1737) nagyjából 1200 hegedűt készített életében és kizárólag gazdagoknak, beleértve az uralkodói családot, adta el hangszereit. Mára körülbelül 600 Stradivari-hegedű maradt a világon.
A mester kevésbé ismert kortársa, Guarneri del Gesu nehezebben tudta értékesíteni hegedűit, amelyeket azonban ma már minőségüket és árukat tekintve is egyenragúnak tekintenek a Stradivari-hegedűkkel.
A 87 éves Nagyváry szerint további kutatásokra lesz szükség annak jobb megértéséhez, hogy a kemikáliák és a faanyag együttese hogyan eredményez ilyen hangzást.
(MTI)