Biden: az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként – jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

„Ma bejelentem, hogy az Egyesült Államok az orosz gazdaság fő ütőerét veszi célba. Betiltjuk az orosz kőolaj, földgáz és valamennyi energiahordozó importját” – fogalmazott Biden. „Ez azt jelenti, hogy többé nem fogadjuk az orosz kőolajat az Egyesült Államok kikötőiben, és az amerikaiak újabb erőteljes csapást mérnek Putyin hadigépezetére” – tette hozzá az elnök.

Hangsúlyozta, hogy ezt a döntést Washington a szövetségeseivel „szorosan egyeztetve” hozta meg. „Nem járulunk hozzá Putyin háborújának támogatásához” – fogalmazott.  

Biden bejelentette, hogy az újabb szankcióknak „az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei”. Az elnök úgy fogalmazott: „a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni”.  Felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozás demokrata párti és republikánus képviselői is elfogadták ezt és egyetértettek abban, hogy „ezt meg kell tennünk”.

Az elnök elismerte, hogy Ukrajna orosz inváziója már most is érinti az amerikai családokat, például az emelkedő üzemanyagárak miatt. „Putyin háborúja már most is sújtja az amerikai családokat a benzinkutaknál. Amióta elkezdte felvonultatni katonai alakulatait az ukrán határon, azóta a benzin (gallononkénti) ára 75 centtel emelkedett Amerikában és most tovább fog nőni” – fogalmazott Biden, aki hozzátette: mindent el fognak követni, hogy mérsékeljék az áremelkedést.

Az amerikai olaj- és gázipari vállalatokhoz szólva, Biden felhívta a figyelmet, hogy a háború „nem jelent ürügyet a túlzott áremelésekre” és a kormány nem fogja engedni, hogy „kizsákmányolják” az amerikai fogyasztókat. „Nincs itt az ideje a nyerészkedésnek és a túlárazásnak” – mondta az elnök.

Az Oroszországból származó kőolaj az Egyesült Államok importjának viszonylag kis százalékát teszi ki, a legtöbb kőolaj Kanadából érkezik Amerikába. Tavaly az Egyesült Államok napi közel 700 000 hordó kőolajat importált Oroszországból, miközben napi fogyasztási szükséglete 20 millió hordó.

Biden arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok már több mint egymilliárd dollár értékű biztonsági segítséget nyújtott Ukrajnának. „Minden nap védelmi fegyverszállítmányok érkeznek Ukrajnába az Egyesült Államokból (…) és humanitárius támogatást is nyújtunk az ukrán népnek” – fogalmazott.

Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem fogja elfoglalni egész Ukrajnát. „Putyin eltökéltnek tűnik, hogy bármi áron folytatja gyilkos útját. Már kétmillió ukránt tett menekültté, de soha nem fog győzni” – tette hozzá. Biden egyúttal elismerését fejezte ki az ukrán népnek a háborúval szembeni ellenállásért.

Az EU már 2030 előtt függetlenítené Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig – közölte Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.

Az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű javaslata diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani kívánja a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint kiváltaná a gázt a fűtésben és az energiatermelésben.

A terv megvalósulása kétharmaddal csökkentheti az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt – emelték ki.

Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját, ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását. Előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését.

Megjegyezték: a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag javaslatának maradéktalan végrehajtása már 2030-ra 30 százalékkal csökkentené az EU éves fosszilis gázfogyasztását, ez a mennyiség mintegy 100 milliárd köbméternek felel meg.

A kedden bemutatott javaslatcsomag intézkedéseivel az EU fokozatosan, legalább 155 milliárd köbméter fosszilis gáz felhasználását szüntethetné be, amely megegyezik az Oroszországból 2021-ben importált mennyiséggel. A terv megvalósulása már az év vége előtt véget vetne az Európai Unió egyetlen szállítótól, az Oroszországtól való túlzott függőségének – tették hozzá.

Az uniós bizottság a javaslat elemeit részletező közleményében Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: „függetlenednünk kell az orosz olajtól, széntől és gáztól. Nem támaszkodhatunk olyan beszállítóra, aki fenyeget bennünket”.

Cselekedni kell az emelkedő energiaárak hatásának mérsékléséért, diverzifikálni kell az európai gázellátást már a következő télig, és fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást – tette hozzá.

A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára, amelyben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak által érintett vállalatoknak, és közép- és hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának.

Közölték: az uniós bizottság áprilisig olyan jogalkotási javaslatot kíván benyújtani, amely előírja, hogy az EU-ban minden év október 1-jéig a gáztározókat kapacitásuk legalább 90 százalékáig fel kell tölteni. A javaslat magában foglalja a töltési szintek nyomon követését és betartatását, valamint a tagállamok közötti, megosztást biztosító szolidaritási megállapodások kiépítését.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság folytatja a gázpiac vizsgálatát, válaszul az üzemeltetők, különösen az orosz Gazprom esetleges versenytorzulásaival kapcsolatos aggodalmakra.

Elmondták, a megemelkedett energiaárak kezelésére a testület minden olyan sürgősségi intézkedés bevezetésének lehetőségét is vizsgálja, amely korlátozhatja a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt negatív hatását. AZ intézkedések között például ideiglenes árkorlátozások szerepelhetnek. A bizottság továbbá felméri a villamosenergia-piac optimalizálásának lehetőségeit is azzal a céllal, hogy a villamosenergia továbbra is megfizethető maradjon az ellátás megszakítása nélkül – közölték.

Londoni elemzők: inflációs sokkot okozna Európában az orosz gáz- és olajszállítások leállítása

Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics kedden bemutatott tanulmányában közölte: modellszámításai szerint az orosz földgáz- és nyersolajszállítások leállítása esetén az irányadó északi-tengeri Brent olajféleség hordónkénti ára rövid távon 160 dollárra, a földgáz európai szabadpiaci ára megawattóránként 300 euróra szökne fel.

A földgáz- és a nyersolajexport tavaly Oroszország hazai össztermékének (GDP) 15 százalékát, a teljes orosz áruexport felét tette ki. A Capital Economics londoni elemzői közölték: számításaik szerint az olaj- és a földgázexport leállása esetén az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot.

Az elemzés szerint ebben az esetben a tizenkét havi oroszországi infláció jóval meghaladná a 30 százalékot, és az orosz jegybanknak nem lenne sok más lehetősége, mint az, hogy 35-40 százalékra emelje alapkamatát a jelenlegi 20 százalékról. A ház szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a nagy, fejlett ipari gazdaságokban – a tavalyról érvényesülő, ellenható bázishatásokkal együtt is –  8 százalékig emelkedne az idén az inflációs ütem a januárban mért 5,8 százalékról.

A fejlett gazdaságokban az idei egész évi átlagos infláció is 6 százalék lenne, és 2022 végén a fogyasztói árindex csaknem 5 százalékkal haladná meg az egy évvel korábbit – áll a Capital Economics keddi tanulmányában. A cég londoni elemzői hangsúlyozzák: ez a kétszerese lenne annak az inflációs ütemnek, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió előtt 2022 végére valószínűsítettek a globális fejlett ipari térségben.

A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) elemzői szintén kedden ismertetett átfogó tanulmányukban közölték: alapeseti forgatókönyvük az idén 13 százalékos GDP-zuhanást valószínűsít Oroszországban, és a ház jövőre is csak 6 százalékos orosz gazdasági növekedéssel számol, így az orosz gazdaság 2023-ban is a mély depresszió állapotában lesz.

A BofA Global Research londoni elemzőinek várakozása szerint mindezt 20 százalékra gyorsuló éves átlagos oroszországi infláció kíséri az idén. A cég tanulmánya szerint az ukrajnai háború nyomán érvényesített szankciós intézkedések az euróövezeti gazdaságra is visszahatnak, A ház keddi, felülvizsgált előrejelzésében az eddigi 3,5 százalékról 2,8 százalékra rontotta az idei euróövezeti gazdasági növekedésre szóló prognózisát, és 2,2 százalékról 1,7 százalékra csökkentette a 2023-ra adott valutauniós növekedési előrejelzését.

A BofA Global Research elemzői az eddiginél 160 bázisponttal magasabb, 6 százalékos idei átlagos inflációs ütemmel számolnak az euróövezetben. Alapeseti előrejelzésük szerint a Brent nyersolaj hordójának árfolyama 130 dolláron, a borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén 170 dolláron tetőzik az idei második negyedévben.

Kreml: amerikai gazdasági háború folyik Oroszország ellen

Az Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában újságíróknak.

Peszkov Victoria Nulandnak, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának egy, a szenátus külügyi bizottságában tett kijelentésére reagált, amely szerint „az Egyesült Államok perspektívájából a végjáték (Vlagyimir) Putyin elnök stratégiai veresége ebben a kalandban”.

„Az Egyesült Államok nyilvánvalóan gazdasági háborút hirdetett és folytat Oroszország ellen. Ez de facto így van” – mondta az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov nem tudott konkrét választ adni arra a kérdésre hogy Oroszország milyen megtorló szankciókat kíván bevezetni azon országok ellen, amelyek büntetőintézkedéseket vezettek be ellene. A világ energiapiacaira kitérve azt mondta, hogy ott a helyzet viharosan alakul, és nem tudni, „a turbulencia milyen fokát érjük el”.

Nulandnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték csak „egy rakás fém”, Peszkov azt mondta, árulkodó, hogy egy magas rangú amerikai diplomata beszél így erről. Hozzátette, hogy a vezeték valóban „fém, de használatra kész”.

Az orosz energiahordozók vásárlásának amerikai elutasításával kapcsolatban azt mondta, Moszkva komolyan elemzés tárgyáva teszi, hogy ebben a helyzetben mi a számára előnyös lépés.

„Megvédjük az érdekeinket, mindent szigorúan az érdekeinknek megfelelően fogunk tenni” – mondta.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország megbízható energiaszállító és a világ energiabiztonságának megbízható letéteményese volt és marad. Ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, hogy Moszkva kész-e továbbra is olajat és gázt szállítani az ellene szankciókat támogató államoknak.

Mint mondta, az európai vezetők egyöntetűen elismerik, hogy Oroszország folyamatosan és maradéktalanul teljesíti minden hatályos megállapodás és szerződés szerinti kötelezettségeit.

„De látják azt az ellenséges bacchanáliát, amelyet a kollektív Nyugat országai rendeztek, és amely természetesen nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet, és komolyan elgondolkodtat bennünket” – tette hozzá elnöki szóvivő.

(MTI)