Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket” – írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán péntekre virradóra közzétett bejegyzésben. Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik „ugyanezen okokból szenvedtek, főként a 19. század második felében a történelmi Magyarországon.”
A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését. A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt. Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben.
A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a második világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé.
Igor Matovic Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános keddi találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra a magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki. A dokumentumot – amelyben a felvidéki magyar párt a helyi magyar közösség fennmaradásának és gyarapodásának elősegítését kérte – fenntartásokkal, illetve kritikával fogadta a szlovák sajtó és néhány szlovák politikus is.
Igor Matovic a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi adásának, a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádiónak nyilatkozva csütörtökön a memorandum átadásáról azt mondta: nem volt méltányos, hogy az MKP küldöttsége ilyen módon „visszaélt a helyzettel.” Pénteki Facebook-bejegyzésében megismételte ezeket a fenntartásait is, valamint annak a véleményének is teret adott, hogy a találkozót a memorandum átadói „nemzetiségi szenvedélyek szítására” használták fel. Ezeket az állításokat Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke már csütörtökön visszautasította, rámutatva: a memorandumban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek már több évtizede benne vannak az MKP és elődpártjai programjában, és a helyi magyar közösség megmaradását célozzák.
A szlovák kormányfő „A múltat nem mi írtuk, a jövő a kezünkben van” elnevezésű keddi találkozóról bejegyzésében azt írta: azzal a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok iránti megbecsülését, köszönetét és megértését akarta tolmácsolni, és jelét adni annak, hogy „nem vagyunk ellenségek, közeli testvérek vagyunk, bár anyáink más nyelven tanítottak minket beszélni”.
(MTI)
A mi korcs vezetőink példát vehetnének.