Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A legnagyobb brit ellenzéki erő döntéshozó szervezete, az országos végrehajtó bizottság (National Executive Committee, NEC) keddi ülésén alakította ki a párt programját arra az esetre, ha Nagy-Britanniának részt kell vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.
A testület kedd este véget ért ülésének legnagyobb horderejű kérdése az volt, hogy a Munkáspárt kampányoljon-e az EP-választások előtt az újabb EU-népszavazás kiírásáért.
A párt helyettes vezetője, Tom Watson azt az álláspontot képviseli, hogy a Munkáspártnak feltételek nélkül fel kell vennie választási programjába a referendum támogatását, a Labour első embere, Jeremy Corbyn azonban ezt ellenzi.
A NEC keddi ülésén végül kompromisszumos döntés született: a Munkáspárt támogatja az újabb EU-népszavazást abban az esetben, ha a konzervatív párti kormány nem módosít Brexit-stratégiáján, vagy ha nem sikerül elérni az előrehozott választások kiírását.
A Munkáspárt Brexit-politikájának eddig sem volt központi eleme az újabb EU-referendum, sőt Jeremy Corbyn korábbi nyilatkozataiban rendre azt az álláspontját hangoztatta, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás eredményét kell tiszteletben tartani. Azon a népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. Az újabb referendum ügyében azonban a Munkáspárt is megosztott.
Corbyn elsődleges célja nem a népszavazás, hanem az előrehozott választások kiírása, a Labour árnyékkormányának és alsóházi frakciójának számos tagja viszont népszavazást szeretne legalább arról, hogy a választók elfogadják-e a Brexit feltételrendszeréről elért – bár a parlament által többször is elutasított – megállapodást.
A Munkáspárt hivatalosan egyelőre nem tisztázta, hogy pontosan milyen kérdés szerepelne az általa feltételekkel támogatandó új referendum szavazólapján, így nem ismert, hogy a párt ismét feltenné-e a választóknak a 2016-os népszavazás kérdését, vagyis azt, hogy az Egyesült Királyság tagja maradjon-e az Európai Uniónak, vagy lépjen ki az EU-ból.
Sir Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány Brexit-ügyi miniszterjelöltje azonban már a Labour tavaly őszi éves kongresszusán egyértelműen kijelentette, hogy ha újabb népszavazás lesz, nem lehet kizárni a választható lehetőségek közül a bennmaradást az Európai Unióban.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök e hónap elején bejelentette, hogy a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Corbynnal közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
Starmer már e tárgyalássorozat kezdete előtt is jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. A kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette, és az eddigi tárgyalások érdemi eredményt nem hoztak.
Az Európai Unióval novemberben elért Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi EP-választásokon, ha a brit parlament május 22-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a brit EP-választásokat május 23-án rendeznék.
Ha a májusi határnapig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem lenne hajlandó részt venni, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnik.
(MTI)