EP-választás: stabil európai néppárti előnyt jeleznek a közvélemény-kutatások

Az Európai Néppárt (EPP) stabil előnyre tehet szert a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon a legfrissebb felmérések szerint, amelyek eredményét hétfőn ismertették Brüsszelben.

A tagállamokban külön-külön készített közvélemény-kutatások EP által összesített eredménye szerint a néppárt 183 mandátumra számíthat a következő ciklusban immár csak 705 tagú képviselőtestületben, míg a második helyezett szociáldemokraták (S&D) 135 mandátum megszerzésére esélyesek.

Várhatóan a liberálisok (ALDE) alkotják majd a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot 75 taggal. Utánuk következhet a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) 59 fővel. A mostani harmadik legnépesebb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pedig a brit képviselők távozásával visszacsúszhat az ötödik helyre 51 mandátummal.

A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldalnak (GUE-NGL) körülbelül 46, a zöld frakciónak 45, a Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalomnak (EFDD) 43, a függetlenként politizálóknak 10 helyet jósol a közvélemény-kutatás.

Az „egyéb” kategóriába 58 képviselőt soroltak, akikről egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, már ha egyáltalán valamelyikbe. Ide tartoznak többek között Emmanuel Macron francia elnök pártjának tagjai is, akik mindazonáltal valószínűleg a liberálisokat fogják erősíteni. Külön képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.

A felmérés a rendszerkritikus, euroszkeptikus vagy egyenesen unióellenes politikai erők erősödését jelzi a radikális baloldaltól egészen a jobbszélig, az egyesek által ezen erők számára prognosztizált egyharmad azonban kérdéses, hogy meglesz-e. Bár ezek a pártok politikai, ideológiai értelemben rendkívül heterogénnek számítanak, egyharmados jelenlétük esetében „blokkoló kisebbségként” léphetnének fel bizonyos ügyekben. Elemzők szerint a jobb- és a balszél erősödése afféle „nagykoalíciós” politizálásra kényszerítheti a centrista pártokat, és ez már az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor megmutatkozhat.

Így állnak a romániai pártok

Ami Romániát illeti, a felmérés szerint a PSD 26,5 százalékot (10 mandátum), a PNL 23 százalékot (8 mandátum), a Pro Románia 9,6 százalékot (3 mandátum), az USR 9,2 százalékot (3 mandátum), az ALDE 9 százalékot (3 mandátum), a PLUS 6,8 százalékot (2 mandátum), a PMP 5,6 százalékot (2 mandátum), az RMDSZ 5,2 százalékot (2 mandátum) szerezne.

A becslésben még külön szerepel az USR és a PLUS, de a két párt nemrég bejelentette, hogy közös listával indulnak az EP-választásokon.

A Romániára vonatkozó becslés három közvéleménykutatás átlagolása révén alakult ki.

Az Európai Parlament kéthetente hasonló felmérést fog közzétenni a kevesebb mint száz nap múlva kezdődő választásokig, amelyeken nagyjából 373 millió állampolgár vehet majd részt az Egyesült Királyság kilépése után is bennmaradó 27 tagállamból.

(MTI)