Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében csütörtök este.
Charles Michel a tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóján elért megállapodását „történelmi pillanatnak” nevezte, és azt írta: a „mai nap döntő lépést jelent” Ukrajna és Moldova Európai Unió felé vezető útján.
Az Európai Tanács elnöke a tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján közölte: a tagállami vezetők úgy döntöttek, hogy elismerik Georgia európai perspektíváját és készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal.
„Gratulálok a grúz népnek. Történelmi pillanat ez az EU és Georgia kapcsolataiban: az ország jövője az Európai Unión belül van” – fogalmazott.
Az Európai Unió döntése erős üzentet hordoz az egységről, az elhatározottságról. Arról, hogy az unió folytatja az Ukrajnának már eddig nyújtott, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai támogatás folytatását, külön figyelemmel a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében azt írta: a döntés „mindannyiunkat megerősít”. Erősíti az Európai Uniót, de különösen Ukrajnát, Moldovát és Georgiát Oroszországgal szemben – tette hozzá.
„Az Európai Unió döntése ismét megmutatta a világnak, hogy egységes és erős a külső fenyegetésekkel szemben” – fogalmazott.
A brüsszeli testület elnöke a sajtótájékoztatón a tagállami vezetők döntését meghatározó pillanatnak nevezte, és kiemelte: a megállapodás biztosítja az európai perspektívát Ukrajna és Moldova mellett Georgia számára is. Kijelöli számukra az EU-ba tartó utat. Noha mindhárom országnak még sok tennivalója van a kritériumoknak való megfeleléshez, hangoztatott meggyőződése szerint a lehető leggyorsabban fognak haladni a szükséges reformok végrehajtásával.
Georgia európai perspektívájával összefüggésben azt mondta: „az EU-tagság iránti erős vágya adja majd Georgiának a legnagyobb motivációt”. Hozzátette, az ország erős gazdasággal rendelkezik és sokat fejlődött az utóbbi években, de fontos reformokat kell még végrehajtania, és politikai egységet kell mutatnia.
Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte és történelminek nevezet a tagállamok döntését. Kijelentette: a tagjelölti státusz megadása Ukrajnának „nagyon erős jelzést” küld Oroszországnak arról, hogy az EU határozottan támogatja Kijev uniós törekvéseit és az orosz agresszióval szembeni fellépését.
Arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási folyamat „megterhelő lesz”. Elismerte továbbá, hogy a döntés Oroszország ukrajnai háborújához kapcsolódik. „A döntés politikai, ezt teljes mértékben elismerem” – fogalmazott a francia elnök.
Iohannis történelminek nevezte a döntést
Klaus Iohannis államelnök történelminek nevezte ezt a napot, amelyen „nagy lépés történt”.
„Úgy gondolom, elmondhatjuk, hogy ezzel a lépéssel az Európai Unió bővítésének paradigmája megváltozott, a bővítési politika új lendületet kapott. Úgy vélem, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia is új lendületet kapott, és meggyőződésem, hogy mindenki nagyon komolyan hozzáfog a reformok, eljárások és projektek végrehajtásához, amelyekre a következő lépés megtételéhez még szükség van. Gratulálok nekik, és minden jót kívánok nekik a gyors, jó és sikeres előrehaladáshoz” – fogalmazott Iohannis.
Hozzátette, mind a Moldovai Köztársaságnak, mind Ukrajnának nagyon gyorsan foglalkoznia kell mindazzal, ami az EB elemzéséhez csatolt dokumentumban szerepel.
„Vannak reformok, vannak intézményi reformok, vannak törvények, amelyeket javítani kell, tehát sok a tennivaló. Romániától a Moldovai Köztársaság minden segítséget megkap, amire szüksége van, megosztjuk vele mindazt a tapasztalatot és szakértelmet, amit az évek során a tagjelölti szakaszban és az EU friss tagjaként felhalmoztunk” – fűzte hozzá az államfő.
Klaus Iohannis csütörtökön és pénteken részt vesz Brüsszelben az EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozón és az Európai Tanács ülésén.
Ciucă üdvözölte az Európai Tanács döntését
Nicolae Ciucă kormányfő üdvözölte csütörtök este az Európai Tanács döntését, amellyel jóváhagyta Ukrajna és a Moldovai Köztársaság tagjelölti státuszát.
„Üdvözlöm az Európai Tanács történelmi döntését Ukrajna és a Moldovai Köztársaság tagjelölti státuszának jóváhagyását illetően. Románia támogatja a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia állampolgárait az Európa felé vezető útjukon”- írta Ciucă a kormány Facebook-oldalára.
Zelenszkij szerint Európát erősítő döntés a tagjelölti státusz megadása Ukrajnának
Európát erősíti az a döntés, amellyel az európai uniós tagországok vezetői jóváhagyták, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon – jelentett ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken.
Videóüzenetében az ukrán államfő hozzátette: a döntés abban az időszakban született, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújával Európa egységét és szabadságát is próbára teszi.
Zelenszkij úgy vélte, hogy Ukrajna tagjelöltségének elfogadásával az EU az egyik legfontosabb döntését hozta meg Kijev javára azóta, hogy kivált a Szovjetunióból. Hozzátette, hogy nem csupán Ukrajna javát szolgáló döntésről van szó, hanem egész Európa számára előnyöket hordozó megállapodásról. „Európa erősítéséhez ez a legnagyobb lépés, amelyet meg lehetett tenni most, amikor az orosz háború próbára teszi képességeinket a szabadság és egység megőrzésére” – fogalmazott.
Kijelentette azt is, hogy az uniós döntést követően Ukrajna folytatja a védekezést Oroszország ellen, egészen a győzelemig, és nem áll meg a teljes uniós tagság eléréséig sem.
Kreml: az ukrán és a moldovai tagjelöltség nem ronthatja tovább Moszkva és az Unió viszonyát
Nem szabad megengedni, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltsége tovább rontsa Oroszország és az Európai Unió közötti viszonyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Peszkov rámutatott: Moszkva és Brüsszel kapcsolatait már nehéz tovább rontani, és Oroszország számára nagyon fontos, hogy az integrációs folyamat – amelyet európai belügynek minősített – ne okozzon további problémákat Moszkvának és a két érintett országgal fennálló kapcsolatainak. Mint mondta, Ukrajna esetében „minden világos”, Moldovával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy ez a tagjelölt „európaibb akar lenni maguknál az európaiaknál” és új státusával párhuzamosan megpróbál oroszellenes lépéseket tenni.
„Úgy gondolják, hogy minél oroszellenesebbek, az európaiak majd annál jobban kedvelik őket. Nem szeretnénk, ha ez így lenne” – mondta a szóvivő.
Felidézte, hogy két évtizede diplomataként dolgozott Törökországban, amely reménykedve vált az EU tagjelöltjévé, és kész volt áldozatokat hozni azért, hogy Európa szerves részévé váljék Európa és Ázsia találkozásánál.
„De azt látjuk, hogy Törökország, noha nem lépett túl a jelöltségen, mégis szuverén, független országgá vált. Ezért ebben az ügyben különböző árnyalatok lehetségesek” – mondta a Kreml szóvivője.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Bakuban kijelentette, hogy az EU-tagjelölti státusz megadása Ukrajnának és Moldovának nem jelent kockázatot Oroszország számára. Mint mondta, Moszkva az Európai Uniót nem tekinti katonai blokknak, ellentétben a NATO-val.
Azzal vádolta meg ugyanakkor az európai országokat, hogy Oroszország ellen szövetkeznek.
„A második világháború kezdetén Hitler az európai országok jelentős részét, ha nem a nagyobb részét a zászlaja alá gyűjtötte a Szovjetunió elleni háborúhoz. Most ugyanúgy, az Európai Unió, a NATO-val együtt, ilyen modern koalíciót szervez, hogy harcoljanak, lényegében háborút folytassanak az Oroszországi Föderáció ellen” – mondta.
A tárcavezető hozzátette, hogy Moszkva „reálisan fogja értékelni az Európai Unió magatartását”, és „figyelemmel kíséri azokat a lépéseket”, amelyeket Brüsszel, valamint Moldova és Ukrajna tesz majd, miután megkapta a tagjelölti státuszt. Lavrov kijelentette: nem számít arra, hogy „az Európai Unió jelenlegi oroszgyűlölete belátható időn belül, vagy akár hosszú távon elmúlik”.
(MTI/Agerpres)
