Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.
Charles Michel tájékoztatása szerint az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára. Az orosz olaj kivitelének tilalma „hatalmas finanszírozási forrást vág el” Moszkva hadigépezetétől – húzta alá.
A tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más kemény intézkedéseket is tartalmaz”, köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.
Charles Michel üzenetében – Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva – azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt – emelte ki.
„Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat” – fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.
Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. „Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez” – tette hozzá.
A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel „figyelemre méltó eredménynek” nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta: „az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól”. Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy a hatodik uniós szankciócsomag kiterjed az Oroszországból az EU-ba szállított kőolajtermékekre, átmeneti kivétellel a csővezetéken szállított nyersolajra. Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.
Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.
Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.
Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. A kapacitásnöveléshez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint „némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta: „Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Hangoztatta: „Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon”.
Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.
Charles Michel: fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára
Finanszírozási lehetőségek megteremtésével és új szállítók révén fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára, diverzifikálni kell az energiaellátást, és több figyelmet kell fordítani az energia-hatékonyságra – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a kétnapos, brüsszeli EU-csúcstalálkozó után kedden.
Charles Michel a sajtótájékoztatóján kiemelte: az energiahatékonyság érdekében a tagállamoknak fel kell újítaniuk vonatkozó infrastruktúrájukat, és forgatókönyvet kell készíteniük az energiaellátás esetleges jövőbeli zavarainak esetére, ugyanis – mint mondta –, az ukrajnai háború ezen a területen is megmutatta az unió sebezhetőségét.
Hangsúlyozta továbbá: a szomszédságban zajló háború kiemelte az európai védelem megerősítésének fontosságát is. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy a védelmi együttműködés erősítésére, a védelmi kiadások fokozására, a források jobb felhasználására, technológiai fejlesztésre, és a gyártási kapacitás összehangolására van szükség az Európai Unió és a NATO tagállamai között.
Elmondta, az ukrajnai háború élelmezés-biztonságra gyakorolt negatív hatása miatt az EU támogatni fogja az élelmiszer-gyártás kapacitásának növelését Afrikában az ellátási zavarok elkerülésére, e zavarok ugyanis feszültségek kialakulásához vezethetnek az afrikai kontinensen.
Michel leszögezte, hogy prioritás a gabona szállításához szükséges ukrajnai tengeri útvonalak biztosítása. Az EU ezért támogatja az ENSZ szolidaritási folyosókra vonatkozó tervét, hogy segítse az Ukrajnában rekedt, mintegy 22 millió tonna gabona exportját.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Unió 300 milliárd euróval támogatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó, közös európai fellépésre vonatkozó uniós stratégia megvalósulását.
A tervvel lehetséges az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függetlenedés elérése, emelte ki, ami különösen fontos olyan helyzetben, amikor Oroszország immáron 5 uniós tagállam irányában állította le a gázszállítást.
A stratégia diverzifikálni fogja a gázellátást, biztosítja az energiahálózatok jobb összekapcsoltságát, valamint gyorsítja a megújuló energiahordozók elterjedését – mondta. Az uniós bizottság elnöke arra is kitért, hogy a tagországok fel vannak készülve a lehetséges földgázhiányra, a nemzeti gáztárolók jelenleg 41 százalékos töltöttségi szinten vannak, ami 5 százalékkal több a múlt év azonos időszakában feljegyezett értékhez képest.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó után azt mondta, nem zárható ki, hogy a következő hetekben az EU újabb szankciók bevezetésének tervével áll elő, melyek között az orosz földgáz embargója is szerepelhet, ha az ukrajnai helyzet tovább romlik. Véleménye szerint a földgáztilalommal fenyegetés elrettentő hatással lehet Moszkvára.
Közölte: Franciaország kitettsége az orosz földgáznak csekély, és gyorsan meg tudja szervezni az ellátás biztosítását más forrásokból.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az orosz földgáz behozatalának tilalma számos országnak komoly problémát okozhat.
Macron végezetül reményét fejezte ki, hogy a következő napokban, vagy hetekben sikerül megállapodásra jutni Oroszországgal az Ukrajnában rekedt élelmiszerek exportjáról. Ezzel kapcsolatban közölte: azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, szavazzanak meg ENSZ-határozatot az odesszai kikötő orosz blokádjának feloldásáról, hogy lehetővé tegyék az ukrán gabonafélék szállítását.
Az ukrán külügyminisztérium hálás az EU-nak az új szankciókért, de csalódott Budapest álláspontja miatt
Az ukrán külügyminisztérium üdvözölte az EU-vezetők politikai döntését az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról, de csalódottságát fejezte ki Magyarország álláspontja, az olajembargó ügyében tett kompromisszum miatt – közölte a tárca kedden hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében.
„A külügyminisztérium csalódottan veszi tudomásul, hogy Magyarország olajembargóval szembeni ellenállása miatt a szankciós csomag elfogadása túl sokáig tartott, és kivételt tett a vezetékes szállítások esetében, de köszöni a partnerek, különösen az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek erőfeszítéseit, amelyeknek köszönhetően ez a fontos döntés végül megszületett” – idézett a Jevropejszka Pravda című hírportál a közleményből.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy „az olajembargó felgyorsítja a visszaszámlálást az orosz gazdaság és a katonai gépezet összeomlásáig”.
„Az ukrán külügyminisztérium felszólítja az EU-t, hogy haladéktalanul kezdje meg az Oroszországi Föderáció elleni hetedik szankciócsomag előkészítését, amely más orosz exporttermékek tilalmát és egyéb korlátozó intézkedéseket is tartalmaz. Az ukrán fél már benyújtotta az erre vonatkozó javaslatait” – olvasható az ukrán külügyminisztérium közleményében.
(MTI)
Az unio kakaskan szurta magat, na persze ezt is mind sok minden mast a hetkoznapi emberkek szivjak meg, csak a kerdes az hogy meg meddig uraim?