Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mint írták, a választások előtt több olyan összehangolt fellépésre is fény derült, amelyek célja az volt, hogy ellentéteket szító anyagokat terjesszenek online platformokon, például internetes robotokon és hamis felhasználói fiókokon keresztül.
Egyértelműen látszik azonban, hogy a tényellenőrző újságírók és platformok, nemzeti hatóságok, valamint a civil társadalom bevonásával hozott uniós intézkedések segítettek a támadások elhárításában és a demokratikus folyamatok megzavarására irányuló kísérletek leleplezésében. A közvélemény fokozott tudatossága pedig megnehezítette a rosszindulatú szereplők számára, hogy manipulálják a nyilvános vitát – írták.
A brüsszeli jelentés arról számolt be, hogy az EP-választásokat befolyásolni kívánó hamis információk elleni uniós fellépés jegyében az EU hatékonyabbá tette a dezinformáció azonosításához, illetve az azzal szembeni fellépéshez szükséges képességeit. A hamis hírek visszaszorítását célzó gyakorlati kódex által segítette az online platformokon megjelenő politikai üzenetek átláthatóságát, illetve a szóban forgó platformok által kínált szolgáltatások manipulatív igénybevételének megelőzését. Továbbá növelte a dezinformációval szembeni társadalmi tudatosságot, a kiépített riasztási rendszerrel összekötött uniós és nemzeti szintű választási hálózatok létrehozása révén pedig javította a lehetséges fenyegetésekkel kapcsolatos együttműködést.
Aláhúzták azonban, hogy a demokratikus folyamatok és az uniós intézmények védelme érdekében folyamatos kutatásra és megfelelő emberi erőforrásokra van szükség annak érdekében, hogy az új tendenciákkal és gyakorlatokkal szemben az EU továbbra is eredményesen fel tudjon lépni.
A jelentés kiemelte azt is, hogy az online platformoknak különös felelősségük van a dezinformáció kezelése terén. A Facebook, a Google és a Twitter már némi előrehaladást ért el a hamis hírek visszaszorítását célzó gyakorlati kódexnek köszönhetően.
A beszámoló szerint valamennyi platform haladást ért el a politikai hirdetések átláthatósága terén. A Facebook már lépéseket tett a témafókuszú hirdetések átláthatóságának biztosítása érdekében, a Google-nak és a Twitternek ugyanakkor még be kell hoznia az e téren meglévő lemaradását.
A Google, a Facebook és a Twitter arról számolt be, hogy hatékonyabbá tették a reklámelhelyezések ellenőrzését annak érdekében, hogy korlátozzák a rossz szándékkal folytatott „klikkvadász-gyakorlatokat”, illetve csökkentsék a hamis információt terjesztők reklámbevételeit. Nem sikerült azonban kielégítő haladást elérni a reklámoknak helyet biztosító weboldalak átláthatóságának és megbízhatóságának növelésére szolgáló eszközök kifejlesztése terén – írták.
Az uniós bizottság jelentésében kiemelte, gondoskodni kell arról, hogy az összes online platform részletesebb információt szolgáltasson, és ezáltal lehetővé váljon a rosszindulatú szereplők és a célba vett tagállamok azonosítása. Fokozni kell az együttműködést a platformok és a tényellenőrző szolgáltatók között, és képessé kell tenni a felhasználókat a dezinformáció eredményesebb felismerésére. Végezetül a platformoknak – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett – megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a szükséges adatokhoz – tették hozzá.
(MTI)