Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A bizottság magyarországi képviselete által magyar nyelven kiadott anyagban mindenekelőtt rámutattak: az Európai Unióban nem születhet semmilyen döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül, azaz a magyar kormány tagjai és a magyarok által megválasztott EP-képviselők is szavazhatnak minden esetben.
Kiemelték emellett, „sok félreértés, tévhit terjedt el az EU migrációs politikájával kapcsolatban”, miközben mára sikerült visszaszorítani az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá.
Elsőként a humanitárius vízumok ügyére tértek ki. Mint írták, az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatot ezek bevezetéséről, de a brüsszeli testület egyértelművé tette, hogy ez nem áll szándékában, márpedig így nem alkotható uniós jogszabály, az EP-határozat senkire nézve nem kötelező.
Az EU határ- és partvédelmi ügynökségével (Frontex) kapcsolatban aláhúzták, hogy a szervezet megerősítésére a külső határok védelme, az illegális migráció megállítása érdekében van szükség, a bevetések során a személyzet irányítása és felügyelete a fogadó országok alatt lenne, nem vennének el jogköröket a tagállamoktól.
Az európai menekültügyi ügynökség felállítására vonatkozó javaslat értelmében a szervezet a tagállamok felkérése alapján segítene gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a menedékkérelmek elbírálását és az elutasított kérelmezők visszaszállítását, a döntés viszont minden esetben az adott ország hatásköre maradna – emelték ki.
A „migránskártyákról” szóló részben azt írták, hogy az EU-n belül egyedül Görögországban működik olyan program, melynek keretében „a már regisztrált menedékkérők készpénz helyett előre meghatározott összeggel feltöltött, s mindenki számára sokkal biztonságosabb és ellenőrizhetőbb készpénzkártyán kapják az alapvető szükségleteik fedezésére szolgáló juttatásokat”. Aláhúzták: a kártyatulajdonos személyazonosságát, jogosultságát havonta ellenőrzik, a kártyát bármilyen visszaélés esetén letiltják.
A tájékoztatóban arról számoltak be, hogy a hatályos előírások nem tartalmaznak kötelezőt kvótát a menedékkérők EU-n belüli elosztására, az új szabályokról pedig hosszú ideje vita folyik, és az Európai Bizottság álláspontja szerint minden uniós tagállamnak szolidárisnak kellene lennie a többiekkel, de ez a szolidaritás sokfajta formában elképzelhető.
„Már a bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt olyan lehetőség, miszerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák menedékkérők átvételét” – jelezték, hozzátéve, hogy több tagállam is elfogadhatatlannak tartana egy kötelező érvényű áthelyezési mechanizmust.
Az EU területén kívül tartózkodó menedékkérők áthelyezése kapcsán leszögezték: a bizottsági javaslatok szerint jobban össze kellene hangolni ezeket a – kizárólag önkéntes – nemzeti programokat, ehhez kellene létrehozni közös keretrendszert, azonban ettől még a tagországok önállóan döntenének arról, hogy részt vesznek-e ebben, s ha igen, milyen mértékben.
Végezetül az Európai Bizottság a 2021-2027-es költségvetési keret tervezetével kapcsolatban hangsúlyozta, egyetlen tagországot sem büntetnének, sem migrációs politikája, sem más miatt. Magyarország lakosságarányosan továbbra is a legtöbb támogatásban részesülő országok egyike marad, a bizottság javaslata csak a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén közel 32 milliárd euró támogatást szán az országnak. Sokkal több pénz jutna továbbá a közös határvédelem erősítésére, az illegális bevándorlás megelőzésére és az azzal szembeni fellépésre, illetve az elutasított menedékkérők visszaküldésére és a menekültstátust megkapók integrációjára.
A magyar kormány szerint az Európai Bizottság és az uniós intézmények hiába tagadják, nyilvánvaló, hogy a migráció kezelésével kapcsolatos, s máig érvényben lévő terveik szöges ellentétben állnak azzal, amit a magyar emberek vallanak. Mint közölték, bár a brüsszeli bürokrácia le akarja tagadni, korábbi döntései, állásfoglalásai egy irányba mutatnak: Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni.
(MTI)
Azt a sok milliárd eurót amit készek elkölteni a migráns hordára miért nem költik az európai állampolgárok életminőségének növelésére és gondolok itt elsősorban kelet európára !!!
Meg kell allítani, legalábbis csökkenteni az afrikai és ázsiai országok hangyaszerű szaporodását,a föld természetforrásai végesek,a vízet kellen afrikába vinni, amire pénzés technolológia lenne de nincs emberi akarat mert csak a profitot számít ! Az európai népesedés fogyás nem is lenne probléma ha afrika és ázsia nem mutatna túlzsaporulatot ! Egy lassan növekvő tendendenciájú szaporulat volna a normális nem ilyen robbanásszerű mint amilyent megfigyelhetünk,évtizedek alatt milliárdokkal nőtt a fold lakossága,ez fentarthatatlan hosszú távon !!!