Európai Parlament: Magyarország már nem teljes értékű demokrácia

Az Európai Parlament 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadta a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést.

Az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának – állították az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott jelentésükben csütörtökön.

A jelentés szerint a magyar kormány „szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon azóta, hogy az EP 2018-ban elindította a 7. cikk szerinti eljárást.

Az uniós szerződésekben foglalt értékek védelme 2018 óta jelentősen csökkent. A helyzetet csak súlyosbítja az unió tétlensége. A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország „a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé” vált – írták.

Hangsúlyozták: az igazságszolgáltatás állapota, a korrupció és az emberi jogok helyzete továbbra is aggályos, akárcsak az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTI-közösségekhez tartozók jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.

Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet a helyzet orvoslására. A jelentést támogató képviselők egyebek mellett arra szólították fel az uniós bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak, valamint a luxembourgi és a strasbourgi bíróságok kapcsolódó ítéleteinek. Azt is kérik a végrehajtó testülettől, hogy vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felvetődik az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata, valamint alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet. A képviselők továbbá azt kérik, hogy az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és ne a kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.