A hagyományosan semleges Finnország vezetői bejelentették, hogy be kívánnak lépni a katonai szövetségbe.
A BBC-n megjelent Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök teljes nyilatkozata az ügyben, melyben leszögezik, hogy széleskörű vitát folytattak a kérdésről és egyértelmű álláspontra jutottak: „NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát. A NATO tagjaként Finnország az egész védelmi szövetséget megerősítené. Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot. Reméljük, hogy a döntés meghozatalához még szükséges nemzeti lépéseket a következő napokban gyorsan megteszik.”
A szomszédos Svédország várhatóan a következő napokban dönt a védelmi szövetséghez való csatlakozásról.
A Reutersnek nyilatkozó diplomaták és tisztviselők szerint Finnország és Svédország gyorsan elérheti a NATO-tagságot, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy az észak-atlanti szövetség csapatai fokozottan jelen lehessenek az észak-európai régióban, már a ratifikációs folyamat idején is.
A tágabb északi régióban Norvégia, Dánia és a három balti állam már NATO -tag, Finnország és Svédország felvétele pedig valószínűleg feldühítheti Moszkvát. Az orosz fél szerint a szervezet bővítése közvetlen veszélyt jelent saját biztonságára nézve.
Emlékezetes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-i, a Győzelem Napján megtartott ünnepségen elmondott beszédében is azzal indokolta az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, hogy saját biztonságát garantálja.
A finn és a svéd javaslatok megszületésekor is az orosz elnök hangsúlyozta, hogy ha a két északi ország csatlakozik a katonai tömbhöz, annak „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek.
Kreml: fenyegetést jelent Oroszország számára a finn NATO-csatlakozás
A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
„Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket” – mondta a szóvivő.
Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva az egyensúly ismételt megteremtése és saját biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája mennyire közel kerül a határhoz.
Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte azoknak az intézkedéseknek az előkészítését, amelyeket a NATO keleti szárnyának megerősítése esetén a nyugati orosz határ megerősítésére vezetnének be.
„Finnország csatlakozott az EU-nak a hazánkkal szembeni barátságtalan lépéseihez. Ezt csak sajnálni tudjuk, és ez az oka arányos válaszainknak” – tette hozzá Peszkov.
„Magának a NATO-nak és katonai infrastruktúrájának terjeszkedése egészen a határainkig nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá a világot, és ami még fontosabb, eurázsiai kontinensünket. Ez egyértelmű” – mondta az elnöki szóvivő.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közleményt adott ki, amelyben Sauli Niinistö finn államfő és Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint országuknak a lehető leghamarabb kérelmeznie kell a NATO-felvételt, a finn külpolitika „radikális megváltoztatásaként” értékelte. A dokumentum szerint a katonai el nem kötelezettség politikája évtizedekig volt az északi régió stabilitásának alapja, ez kellő biztonságot adott Finnországnak, egyúttal szilárd alapja volt a kölcsönösen előnyös és már mindenféle katonai tényezőt nélkülöző orosz-finn együttműködésnek és partnerségnek is.
Az orosz külügyi állásfoglalás szerzői nehezményezték, hogy Helsinkit sem azok a biztosítékok nem győzték meg a katonai el nem kötelezettség politikája fenntartásának előnyeiről, amelyeket Oroszország adott neki arról, hogy nincsenek vele szemben ellenséges szándékai, sem pedig a két ország között régóta fennálló jószomszédi és kölcsönösen előnyös együttműködés. A dokumentum szerint a NATO, amelynek sikerült meggyőznie Finnországot arról, hogy számára a szövetségi tagságnak nincs alternatívája, folytatni akarja terjeszkedését Oroszország felé, és ezáltal katonailag még inkább fenyegeti őt.
„Az, hogy Finnország miért akar a saját területén katonailag konfrontálódni az Oroszországi Föderációval, és közben elveszíteni autonómiáját a döntéshozatalban, idővel kiderül” – olvasható az orosz diplomáciai tárca által kibocsátott szövegben, amely egyúttal rámutat, hogy a finn kormány és a finn nép maga dönti el, mi módon gondoskodik nemzetbiztonságáról, Helsinkinek azonban tisztában kell lennie egy ilyen lépés felelősségével és következményeivel.
„Finnország NATO-csatlakozása súlyosan károsítaná a finn-orosz kétoldalú kapcsolatokat, valamint a stabilitás és biztonság fenntartását az északi régióban. Oroszország kénytelen lesz viszonos katonai, technikai és egyéb lépéseket tenni a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek elhárítására” – figyelmeztetett Moszkva.
Az orosz külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a NATO-csatlakozás Helsinki nemzetközi jogi kötelezettségeinek közvetlen megsértését is jelentené, mindenekelőtt az 1947-es párizsi szerződését, amelynek értelmében egyik fél sem köt szövetséget vagy vesz részt koalícióban a másik ellen. Valamint az Oroszország és Finnország közötti kapcsolatok alapjairól szóló 1992-es szerződés megsértését is jelenti, mert ez kimondja, hogy a felek tartózkodnak a másik fél területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nem alkalmaznak vagy engedélyezik erő alkalmazását a másik fél ellen.
„A helyzet alakulásának megfelelően fogunk reagálni” – írta az orosz külügyi tárca.
Finnország döntő mértékben az Ukrajna ellen Oroszország által elindított háború miatt döntött a NATO-csatlakozás mellett.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön a Telegram-profilján arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országok ukrajnai fegyverszállítása, az ukrán katonáknak a szövetség általi kiképzése, zsoldosok küldése az orosz-ukrán konfliktusba, valamint a szövetség országainak az orosz határok közelében történő gyakorlatozása „megnöveli a NATO és Oroszország közötti közvetlen és nyílt konfliktus veszélyét”, ahhoz képet, hogy egyelőre számukra ez egy közvetve vívott háború.
„Egy ilyen konfliktus mindig azzal a kockázattal jár, hogy teljeskörű nukleáris háborúvá fajul, amely mindenki számára katasztrofális lenne” – írta a volt államfő és miniszterelnök.
A biztonsági tanács helyettes vezetője kifogásolta, hogy a külföldi elemzők folyvást a NATO és Oroszország közötti háborúról beszélnek, és hogy szerinte a nyilatkozó nyugati politikusok cinizmusa egyre nyilvánvalóbbá válik. Valótlannak nevezte azt a vádat, hogy Moszkva nukleáris konfliktussal riogatja a világot.
A nukleáris háború kölcsönösen végzetes következményeiről szólva Medvegyev felszólította a Nyugatot, hogy „ne hazudjon önmagának és másoknak”. „Csak a tettei lehetséges következményeire kell gondolnia. És arra, hogy „ne fulladjon meg a saját nyálában az önkívület határát súroló oroszgyűlöletében” – tette hozzá.
