Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.
Az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i megindulásával azonban határozott változás következett be a két skandináv ország NATO-politikájában. Finnország és Svédország politikai vezetői a május 16-i héten találkoznak, hogy ezt követően nyilvánosan is bejelentsék: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe – írja az Iltalehti.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter nem kommentálta az értesülést, mindössze azon korábbi álláspontját ismételte meg, hogy annak örülne leginkább, ha Helsinki és Stockholm hasonló döntést hozna az ügyben.
Sanna Marin finn miniszterelnök két héttel korábban svéd hivatali partnerénél, Magdalena Anderssonnál tett látogatása alkalmával arról beszélt, hogy Finnország már a következő hetekben dönthet a NATO-csatlakozás kérdésében.
A svéd külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre. Svédország jelenleg felülvizsgálja biztonságpolitikáját, amely magában foglalja a NATO-tagság megfontolását is. Ezen felül a kormányzó svéd szociáldemokraták szintén felülvizsgálják NATO-tagsággal szembeni eddigi elutasító álláspontjukat. Megfigyelők szerint ezen folyamatok eredménye május közepére várható.
Oroszország többször is figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy következményei lesznek, és kénytelen lesz megfelelő ellenlépéseket tenni, ha a két ország csatlakozik a NATO-hoz.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője április közepén kijelentette: a NATO-tagság nem fogja erősíteni a nemzetbiztonságukat. „Ténylegesen ugyanis ezzel Finnország és Svédország a NATO első vonalába kerülne” – mondta a szóvivő.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.
(MTI)
