Glasgow-i klímacsúcs: a cél 1,5 fokban maximálni a globális felmelegedés mértékét

Csaknem kétszáz ország részvételével kezdődött meg vasárnap a skóciai Glasgowban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26).

A találkozón, amelynek helyszínén várhatóan 25 ezer politikus és szakértő fordul meg a következő 12 napban, olyan terveket terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyekkel a modellszámítások alapján 1,5 fokra lehet korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A konferencia elé időzített szakértői számítások szerint az energiafelhasználás ehhez szükséges globális átalakításához a következő évtizedekben legalább százezer milliárd dollárra lesz szükség.

A legnagyobb skóciai városban rendezett COP26-értekezletre – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – hivatalos mások mellett Joe Biden amerikai elnök.

A szervezők meghívták Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, aki azonban a Downing Street tájékoztatása szerint  sajnálkozásának kifejezést adva közölte Boris Johnsonnal, a vendéglátó brit miniszterelnökkel, hogy az oroszországi koronavírus-helyzet miatt nem tud személyesen jelen lenni a glasgow-i klímacsúcson.

Brit kormányforrások szerint valószínűtlen Hszi Csin-ping kínai elnök részvétele is, bár ezt hivatalosan a kínai fél nem zárta ki.

A résztvevőket az eredeti tervek szerint II. Erzsébet királynő köszöntötte volna hétfőn. Az udvar azonban a héten bejelentette, hogy a 95 esztendős uralkodónak orvosai kétheti pihenést javasoltak, így ő sem lesz jelen az értekezleten, és köszöntőjét a vendégek előre rögzített videófelvételről hallgathatják meg.

Ferenc pápa a BBC brit közszolgálati rádió számára rögzített felhívásában hangsúlyozta: a skóciai ENSZ-klímarendezvényen a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és „a közös otthonunk leépülése” jelentette példátlan fenyegetésre.

A katolikus egyházfő szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség mennyire sérülékeny, emellett számos kétséget, aggályt vetett fel a gazdasági rendszerekkel, az egyes társadalmak megszerveződésének módjával kapcsolatban. „Elvesztettük biztonságérzetünket, megtapasztaltuk, milyen érzés az életünk feletti ellenőrzés elvesztése” – fogalmazott Ferenc pápa a konferencia kezdete előtt elhangzott üzenetében.

Alok Sharma, aki a brit kabinetiroda államtitkáraként a COP26-értekezlet elnöke, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: rohamosan fogy az idő arra, hogy a globális felmelegedést az elfogadott célnak megfelelően 1,5 fokra lehessen korlátozni a 2030-ig szóló előrejelzési távlatban, és „a vészcsengők már világszerte megszólaltak”.

Hozzátette: a klímaváltozás a koronavírus-járvány elmúlt egy évében sem szünetelt.

A helyzet sürgető mivoltát illusztrálandó a COP26-ülés helyszínéről, Glasgowról nevezték el az Antarktisz nyugati térségének egyik különösen gyors ütemben olvadó, eddig névtelen gleccserét. A 100 kilométer hosszúságú jégfolyamból és tágabb környezetéből a műholdas adatokra alapuló mérések szerint az utóbbi 25 évben 315 milliárd tonna jég olvadt bele a környező óceánba.

Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England – a brit jegybank – előző kormányzója a Financial Times című londoni üzleti napilap hétvégi számának írt elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.

Carney szerint ehhez ki kell építeni egy külön pénzügyi rendszert, amelynek tevékenysége kizárólag a nettó karbonsemleges energiafelhasználás finanszírozására összpontosít.

WMO: 2015-21 lesz a legmelegebb hét év a világon

Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 26. ülésének kezdetéhez időzítve tette közzé a WMO a klíma 2021. évi állapotáról szóló előzetes jelentését, amely az idei év első kilenc hónapjának adataira alapul.

Bár az év elejei La Nina jelenség átmenetileg hűtő hatása miatt 2021 várhatóan csak az 5-7. legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta, ez nem változtatja meg vagy fordítja vissza a növekvő hőmérsékletek hosszú távú trendjét – olvasható a jelentésben.

A tengerszint globális emelkedése 2013 óta felgyorsult és 2021-ben új magasságot ért el, párosulva az óceánok felmelegedésével és savasodásával.

A jelentés „a legfrissebb tudományos bizonyítékon alapulva megmutatja, miként változik a bolygónk a szemünk előtt. Az óceánok mélyétől a hegységek csúcsáig, az olvadó gleccserektől az állandó időjárási szélsőséges eseményekig az ökoszisztémák és a közösségek szerte a világon súlyosan érintettek. A glasgow-i klímakonferenciának fordulópontnak kell lennie az emberek és a bolygó számára” – idézte a WMO jelentése António Guterres ENSZ-főtitkárt.

„A tudósok világosan beszélnek a tényekről. Most a vezetőkön a sor, hogy ugyanolyan világosan cselekedjenek. Az ajtó nyitva áll, a megoldás megvan. Most kell cselekedni…, hogy biztosítsuk a jövőnket, megmentsük az emberiséget” – tette hozzá.

(MTI)