Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az IEP a 104 oldalas felmérésben kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása – e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is – 2021-ben 16 500 milliárd dollár volt.
Ez a globális hazai össztermék (GDP) 10,9 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 2117 dollárjába került tavaly a békétlenség.
A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett tíz országban a GDP-érték átlagosan 34 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott országokban a GDP-veszteség aránya 3,6 százalék volt 2021-ben.
A szerdán bemutatott IEP-felmérés szerint a hazai össztermék arányában mért katonai kiadások tavaly 94 országban csökkentek, 112 országban pedig 2008 óta folyamatosan csökken a fegyveres erők személyi állományának létszáma is.
A szervezet szerint azonban az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a következő években a helyzet romolhat, egyéb tényezők mellett azért is, mert a konfliktus hatására több NATO-tagország a hazai össztermék 2 százalékára – a NATO által minimálisan elvárt szintre – emelheti katonai kiadásait.
A tanulmány kiemeli, hogy Kína az ukrajnai háborútól függetlenül is katonai kiadásainak 7,2 százalékos emelését tervezi az idén.
Jóllehet az ukrajnai háború teljes körű hatásai még csak ezután jelentkeznek, a konfliktusnak máris jelentős hatása van az átfogó békeindexre. Ezt jelzi, hogy számos olyan ország mutatói romlottak, amelyek Oroszország közelében vannak – áll a jelentésben.
Az IEP ezek közé sorolta Finnországot, Svédországot, Romániát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Moldovát.
A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Oroszország és Dél-Szudán is.
Oroszország a 163 országot számláló listán a 160. helyre került, öt helyezéssel lejjebb, mint tavaly.
Ukrajna 17 helyezéssel lejjebb, a 153. helyre került az idei békeindex listáján.
A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Írország, Dánia és Ausztria.
A közép- és kelet-európai EU-térségen belül Szlovénia került a legjobb helyre: az IEP az idei listán a hetedik helyre sorolta.
A közép-európai EU-mezőnyön belül a második legjobb hely Csehországé, amely a 8. helyre került.
Magyarország két helyezéssel előrelépve a 13. helyen áll az idei globális békeindex listáján.
A felső 15-ös mezőnyben van még Magyarország után Finnország és Horvátország. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a „nagyon magas” békeindexű csoportban vannak.
Szlovákia a 20., Lengyelország a 25., Románia a 31. helyen szerepel.
(MTI)