Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke időszerűnek nevezte a döntést és mint fogalmazott, „felgyorsítja majd a különleges katonai művelet céljainak teljesítését”.
Az intézkedés értelmében az orosz katonai erőket és a Moszkva által kinevezett adminisztratív vezetést még szélesebb jogkörökkel ruházzák fel a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban. A velük határos orosz régiókban közepes, a többi oroszországi területen pedig alapvető készültségi szintet rendelnek el. Kivételt képez a központi szövetségi körzet és a déli szövetségi körzet, ott fokozott készültségi szint lesz érvényben.
Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen. Ezek Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk és Rosztov, valamint a Krím és Szevasztopol, amelyeket Oroszország 2014-ben vett el Ukrajnától.
A hadiállapotról szóló rendeletben nincs benne konkrétan, hogy ez milyen intézkedéseket jelent, az elnök három napot adott az ottani rendfenntartó erőknek arra, hogy javaslatokat tegyenek ezekre. Ettől függetlenül a rendelet már csütörtök nulla órától érvényes helyi idő szerint.
Putyin azt is elrendelte, hogy a négy régióban hozzanak létre területvédelmi erőket.
Az állami tévé közvetítette, amint az államfő a biztonsági tanács ülésén beszél a rendeletekről. Azt mondta: ezek a területek már azelőtt bevezették a hadiállapotot, hogy csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de az intézkedéseket hivatalossá kell tenni az orosz jogrendben is. Putyin azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával, és hogy az ukrán erők továbbra is bombázzák ezeknek a régióknak a lakosságát.
„Az (ukrán) neonácik nyíltan terrorista módszereket alkalmaznak, szabotőröket küldenek a területünkre” – mondta. Kijelentette, hogy a frontvonalban harcolóknak érezniük kell az egész és egységes orosz nép támogatását.
Az orosz törvények szerint a hadiállapot a biztonsági intézkedések megerősítését, utazási és gyülekezési korlátozást, kijárási tilalmat, a stratégiai jelentőségű cégek elköltöztetését, a lakosság egy helyre terelését, erősebb cenzúrát, a távközlési hálózatok erősebb katonai ellenőrzését, a rendfenntartó erők szélesebb jogkörét jelentheti.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte a RIA-Novosztyi hírügynökség szerint, hogy a rendeletek nem jelentik Oroszország határainak lezárását.
Kijev bűntettnek tekinti a döntést
„Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálására való felkészülés Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím-félszigeten, és büntetlen maradt” – írta a politikus a Twitteren.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján kiadott közleményében úgy vélekedett: Putyin azért vezette be a hadiállapotot az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken, hogy elfojtsa a helyi lakosság ellenállását.
„Putyin rendelete jogilag semmis. Nincsenek jogi következményei sem Ukrajnára, sem állampolgáraira, sem a nemzetközi közösségre nézve. Egy ilyen lépés ugyanakkor újabb példája azoknak a bűntetteknek, amelyeket az orosz vezetés az ukrán állam és az ukránok ellen követ el” – emelte ki a külügyi tárca.
forrás: MTI
fotó: wikimedia.org
