Az Európai Unió gazdasága 2,65 százalékkal zsugorodna az orosz gázszállítások leállása következtében – derült ki az IMF kutatóinak friss jelentéséből. A más forrásokból beszerezhető cseppfolyósított gáz (LNG) csak enyhítené a hatásokat, ezzel együtt is 100 százalékkal növekednének a gázárak – írja a Világgazdaság. Az ugrás még nagyobb lenne a globális piaci integráció nélkül, ebben az esetben a gázár a 2022 első negyedévinek akár a 370–1000 százalékára is emelkedhetne.
Vis maiort jelentett be a Gazprom a gázszállításra
A veszély egyre komolyabbnak látszik azok után, hogy a Gazprom vis maiort jelentett be a gázszállításra. Ez sokak szerint újabb jele lehet annak, hogy a cég nem fogja újraindítani az Északi Áramlat 1 vezetéket a szokásos éves karbantartás befejezése után. Erre számít Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa is – emlékeztetett a Bloomberg. Ezzel ellentétben a Reuters megbízható forrásokból úgy értesült, hogy a vezeték újraindul a terveknek megfelelően július 21-én, csak nem a teljes, napi 160 millió köbméteres kapacitáson.
A Gazprom szerint a vis maior egy legitim intézkedés, ami záradékként a jelenlegi szerződésekben is szerepel, számolva azzal az eshetőséggel, amikor a vállalat rajta kívül álló okok miatt nem tudja teljesíteni a megállapított földgázszállításokat. A meghozott intézkedés elsősorban Németországot sújthatja, tekintve, hogy az országba érkező földgáz legnagyobb része az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül érkezik, a helyzetet pedig tovább súlyosbíthatja, hogy a vezeték jelenleg karbantartás miatt nem üzemel, ráadásul az Oroszországból érkező gázmennyiség már a karbantartás kezdete előtt is jelentősen csökkent.
Az orosz gázszállítások leállása katasztrofális hatással lenne az iparra és a tagállamokra, amelyek kétségbeesetten próbálnak alternatív forrásokat keresni. Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen függ az orosz gáztól, az IMF szerint az ország GDP-je 2 százalékot jócskán meghaladó mértékben zsugorodna a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte esetén, de még a legoptimistább is majdnem 1 százalékos visszaeséssel járna. Az optimista forgatókönyv azzal számol, hogy a teljesen integrált piac enyhíti a hatásokat.
Közép-Európa kerülne a legsúlyosabb helyzetbe
A magasabb árak miatt azonban a német gazdaság 2023-ban már 2,7 százalékkal visszaeshet, az infláció pedig további 2 százalékponttal magasabb lesz idén és jövőre is – ismertette a jelentést a Reuters. A legsúlyosabb helyzetben azonban Közép-Európa lenne – figyelmeztetnek az IMF elemzői. Orosz gáz nélkül Magyarország, Szlovákia, Csehország és Olaszország is súlyos recesszióba zuhanhat, de Horvátország, Hollandia és Bulgária is nehéz helyzetbe kerülne.
Alternatív források nélkül Magyarország az optimistább forgatókönyv esetén is több mint 3, Szlovákia és Olaszország több mint 2, Csehország pedig valamivel kevesebb, mint 2 százalékos GDP-visszaeséssel számolhat. A legrosszabb forgatókönyv szerint ez a zsugorodás akár a GDP több mint 6 százalékára is hatással lehetne.
A gázszállítások teljes leállása esetén az EU egyes tagállamaiban akár a megszokott fogyasztás 40 százalékát kitevő mennyiség is hiányozhat a szakértők szerint.
Az IMF kutatói szerint az európai infrastruktúra és a globális kínálat eddig megbirkózott azzal, hogy 2021 júniusa óta 60 százalékkal csökkentek az orosz gázszállítások az Északi Áramlat 1-en. A teljes gázfogyasztás az első negyedévben 9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és folyamatosan érkezik az LNG is. A jelentés szerint az orosz gázszállítások akár 70 százalékos csökkenése is kezelhető lenne rövid távon az alternatív ellátásokhoz és energiaforrásokhoz való hozzáféréssel, valamint a korábban magas árak miatt csökkent kereslet miatt.
