Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. Boris Johnson keddi levele szerint a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez, valamint Nicola Sturgeon és Alex Salmond ígéretéhez tartja magát. A brit miniszterelnök közölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának.
Nicola Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.
Nicola Sturgeon – aki az SNP vezetőjeként tölti be a skót miniszterelnöki tisztséget – már az idei év második felében szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, és a decemberi választás után Johnsonnak küldött levelében felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának hatáskörét.
Hozzátette: ha a brit kormány ezt elutasítja, nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul. A skót kormányfő ezzel alig burkoltan jogi eljárást helyezett kilátásba London ellen elutasító döntés esetére.
Keddi válaszlevelében Boris Johnson azonban leszögezte: a skót nép annak az ígéretnek az ismeretében voksolt döntő többséggel az Egyesült Királyság egyben tartása mellett, amely szerint a népszavazási döntés egy nemzedéknyi időre szól.
A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint egy újabb függetlenségi referendum csak meghosszabbítaná a Skóciára már egy évtizede jellemző politikai stagnálást, és ismét a skót iskolák, kórházak és munkahelyek látnák kárát az Egyesült Királyság szétbontását célzó kampánynak.
A skót kormány a decemberi választás után közzétett egy 38 oldalas tanulmányt az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érvekről. A tanulmány szerint a 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét. A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból. A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.
(MTI)