Két járványsújtotta év után pénteken hajnalban újra elindulhat a csíksomlyói búcsúba az össznemzeti zarándokvonat, újra erőt meríthetünk magyarságunkból, a találkozásokból – mondta a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának kabinetfőnöke szerdán Budapesten.
Szilágyi Péter a Keleti pályaudvaron – a zarándokvonatokat húzó Tamási Áron-mozdony avatásán – emlékeztetett arra, hogy az erdélyi író öröksége előtti tisztelgésből hirdették meg, születésének 125. évfordulója alkalmából a Tamási Áron-emlékévet.
Az emlékév céljának nevezte, hogy olyan programokat tartsanak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóramagyarságnak, amelyek bemutatják Tamási Áron életművét, és „kapcsot tudnak teremteni” az elszakított nemzetrészek között. A zarándokvonatot húzó mozdonyt az író arcképe, egy tőle származó idézet és farkaslaki táj díszíti – ismertette Szilágyi Péter, jelezve, hogy június 4-én tartják a nemzeti összetartozás napját.
Az erdélyi programokat sorolva közölte: csütörtökön indul a kétnapos, Székelyudvarhely és Csíksomlyó között az ötödik alkalommal megrendezett lovas zarándoklat több mint 200 lovas részvételével. A csíksomlyói kegytemplom mellett Tamási Áron életét bemutató kiállítás nyílik, Tamási Áron szülőfalujában, Farkaslakán június 4-én az író életművét megidéző színházi előadást tartanak.
Szilágyi Péter az ukrajnai háborúra utalva jelezte, hogy az búcsú idei jelmondatában benne van a béke iránti vágy. A legfőbb célnak azt nevezte, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból és megőrizze a békét a magyarságnak.
A. Szabó Magda, a Magyarság Háza munkatársa, a Tamási Áron-emlékév projektvezetője elmondta, Magyarországon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt tartanak eseményeket, köztük színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi esteket, próza- és esszéíró versenyt, novellapályázatot és illusztrációs pályázatot. A nemzeti összetartozás napján a Békéscsabai Jókai Színház vendégszerepel Farkaslakán, augusztus második hetében a Gyulai Várszínházban öt színház Tamási Áron-előadásait láthatja a közönség – sorolta, arra is kitérve, hogy az év végén Budapesten a XII. kerületben felavatják az író köztéri szobrát.
Az emlékév záróeseményeként decemberen a Tamási Áronra nagy hatást gyakorló Kodály-művet, a Székelyfonót jeleníti meg különleges módon közös produkcióban a Nemzeti Színház és a Kodály Zoltán Kórusiskola – tette hozzá.
Az eseményen elhangzott, hogy június 3-án, pénteken kora reggel Budapestről, a Keleti pályaudvarról útnak indul a csíksomlyói búcsúba a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, azaz az össznemzeti zarándokvonat, amelyet idén a Tamási Áron-mozdony húz majd, csatlakozva az emlékévhez. A Csíksomlyó Expressz Szombathelyről indul, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezik Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Ott a Csíksomlyó Expresszt összekapcsolják a Székely Gyorssal, és a két vonat együtt, “össznemzeti zarándokvonatként” indul Erdélybe.
Csütörtök hajnalban elindult a Boldogasszony zarándokvonat
Csütörtök hajnalban elindult a Boldogasszony zarándokvonat a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A szerelvény indulása előtt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy fogalmazott: „látjuk, mi zajlik a világban”, látjuk a békétlenséget és a háborút, ezért a békesség megőrzése a legfontosabb feladat.
Azt kérte a zarándokoktól, hogy az út során igyekezzenek azt üzenni, hogy a kereszténység a szeretet és a békesség vallása. Hazaérkezés után pedig bátran vállalják fel azt az erőt és hitet, amit kaptak az úttól, mert a kereszténységet hirdetni kell, szeretettel, békességgel továbbadni másoknak – tette hozzá.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: folytatva a pandémia előtti hagyományukat, a Boldogasszony zarándokvonattal idén 300 Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező középiskolás is utazik.
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára jelezte: gyermekvédelemben élő fiatalok és kísérőik mintegy kéttucatnyian szintén részt vesznek az úton. A zarándokvonat szerinte annak jele, hogy Magyarország és a magyarság őrzi, védi és vigyázza azt a keresztény hitet, kultúrát, amelyet nagyszüleink valamint szüleink hagyományoztak ránk, és amelyet szeretnénk gyermekeinknek is továbbadni.
Varga Lajos váci segédpüspök – mielőtt megáldotta az utazókat – úgy fogalmazott: a zarándoklatok értelme abban van, hogy az ember hazát keres és a „mennyei hazába törekszünk mindannyian”.
Budai László, a Misszió Tours ügyvezetője hálát adott azért, hogy a koronavírus-járvány miatti több év szünet után újra zarándokok érkezhetnek a csíksomlyói búcsúba.
Az ügyvezető korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Boldogasszony zarándokvonattal mintegy hétszázan utaznak, a szerelvény a Keleti pályaudvarról Szolnok, Püspökladány, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Déda, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Marosfő, Csíkszentdomokos és Csíkmadaras érintésével késő este érkezik meg Csíkszeredára.
A vonaton kialakítottak „csendes fülkéket”, ahol lelki beszélgetésre, gyónásra is lehetőség nyílik, emellett saját stúdióval rendelkező rádió is szolgálja az utasokat közös programokkal, éneklésekkel. A zarándokok komfortjához étkezőkocsi és mozgó büfé is hozzájárul.
Jelezte: a Boldogasszony zarándokvonat mellett idén indítanak a csíksomlyói búcsúba egy másik, rövidebb programmal tervezett szerelvényt is. A Budapestről pénteken induló Misszió zarándokvonat Böjte Csaba lelki vezetésével közlekedik majd.
