Kreml: nem történt áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyaláson

Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában.

Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat”.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.

„Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt” – nyilatkozott Peszkov.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák: a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország „kénytelen volt” hadműveletet indítani Ukrajnában, mert „megdönthetetlen bizonyítékok” vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint „tudatos munkálatokat folytatott” biológiai fegyverek előállítására és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése.

Megyinszkij megint felhozta azt a vádat, miszerint a „kijevi rezsim” az elmúlt négy év alatt „népirtást” hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen. (A genocídium fogalma egyébként több nyugati szakértő és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint sem vonatkoztatható a délkelet-ukrajnai konfliktus áldozataira a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező 1948-as egyezmény alapján.)

Megyinszkij kedden Isztambulban választ ígért az írásba foglalt ukrán álláspontra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban – a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg. Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettese ugyanott jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.

A Putyin-Zelenszkij találkozó előtt véglegesíteni kell a kétoldalú megállapodást

Nincs konkrét időkerete Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának, a csúcsot meg kell előznie a felek közötti megállapodás véglegesítésének – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Nem erősítette meg azt az értesülést, hogy az orosz és az ukrán delegáció közötti újabb tárgyalásra most pénteken kerülhet sor. A két küldöttség legutóbb a héten kedden Isztambulban folytatott személyes megbeszélést.

Az ukrajnai biolaboratóriumok tevékenységét vizsgáló orosz parlamenti bizottság közölte: azon dolgozik, hogy tanúvallomásra hívja meg Victoria Nuland amerikai politikai ügyekért felelős külügyi államtitkárt és Joe Biden amerikai elnök fiát, Huntert. Irina Jarovaja, a bizottság társelnöke elmondta, hogy a testület fontolóra vette olyan amerikai tisztségviselők beidézését, akik nyilvános külföldi és orosz források szerint ismeretekkel rendelkeznek az ügyben.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtökön ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő precíziós, levegőből-föld manőverező repülőgépekkel az éjszaka folyamán Dnyipróban, Liszicsanszkban, Csugujevben és Novomoszkivszkben semmisített meg ukrán üzemanyagbázist. Összesen 52 katonai létesítmény pusztult el. A beszámoló értelmében légvédelem eszközei 18 ukrán drónt, köztük egy Bayraktar-TB2 típusút lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta 124 repülőgépet és 77 helikoptert, 216 légvédelmi rakétarendszert, 341 drónt, 1815 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 195 rakéta-sorozatvetőt, 762 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 1689 különleges katonai járművet veszítettek.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese azt mondta, hogy lelőttek két helikoptert, amelyet az ostromlott Mariupolban védekező Azov ukrán nacionalista alakulat parancsnokainak kimenekítésére küldtek. Korábban hétfőn hangzott el bejelentés egy, az Azov-vezetők evakuálásra szánt helikopter megsemmisítéséről. Baszurin ismételten fegyverletételre szólított fel.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) csütörtökön közölte, hogy kész közreműködni a mariupoli civilek biztonságos kimenekítésében, amennyiben a szembenálló feleknek sikerül megállapodniuk az evakuálási útvonalakban, valamint a művelet időpontjában és időtartamában. A szervezet Genfben kiadott kommünikéje szerint a művelet, amelyen emberek tízezreinek sorsa múlhat, pénteken megtörténhet.

A donyecki „népköztársaság” területvédelme arról számolt be, hogy az ostromgyűrűbe vont városból csütörtök reggel 615 embert, köztük 114 gyereket sikerült kimenekíteni a Bezimennoje településen lévő ideiglenes szállásra. A tájékoztatás szerint ukrán részről Luhanszkoje településre 20 Grad rakétát lőttek ki.

A Moszkva által ugyancsak függetlennek elismert luhanszki entitás hatóságai azt közölték, hogy a területen a háború kezdete óta 12 civil vesztette életét és 15 sebesült meg. A „népköztársaság” összesen mintegy 7800 belövést kapott, köztük négyet Tocska-U harcászati rakétával és több ezret Grad és Uragan rakéta-sorozatvetőből. A támadások következtében 326 ház és a polgári infrastruktúra 54 létesítménye semmisült meg.

Putyin elnök csütörtökön aláírta a tavaszi behívásáról szóló rendeletet, amelynek értelében 134 500 18 és 27 fiatalnak kell bevonulnia katonai szolgálatra. Az államfő egyúttal előírta azon sorkatonák és tengerészek leszerelését, akiknek szolgálati ideje lejárt.

Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszter ígéretet tett rá, hogy a sorkatonákat nem vezénylik konfliktusövezetbe.

A Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a háború kezdetét követően közzétett első, csütörtökön megjelent felmérése szerint Putyin elnök támogatottsága 83 százalékos, amely 12 százalékpontos növekedést jelent februárhoz képest. Az elutasítottsága 15 százalékon áll, amely ugyancsak 12 pontos csökkenést jelez.

(MTI)