A londoni külügyminisztérium által ismertetett 20 oldalas tervezet szerint a protokoll négy fő területen teremtett problémát Észak-Írországban: munkaigényes vámeljárásokat tett kötelezővé, szabályozási rendszere rugalmatlan, adópolitikai és költségvetési ellentmondásokat tartalmaz, és Észak-Írország demokratikus kormányzását is nehezíti.
A brit kormány szerint mindez fennakadásokat okozott Észak-Írország kereskedelmében, sőt, a kereskedelmi forgalmat részben máshová terelte át, emellett jelentős költségeket és bürokratikus terheket ró az üzleti vállalkozásokra.
A protokoll módosítására tervezett, hétfőn ismertetett törvényjavaslat „fölösleges költségektől és bürokráciától mentes zöld folyosót” hozna létre azoknak az áruknak, amelyek az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára.
Létrejönne ugyanakkor egy „vörös folyosó” is az Észak-Írországból az EU területére átkerülő áruk teljes körű ellenőrzésének biztosítására.
A javaslat szerint az üzleti vállalkozások brit és uniós szabványok alapján gyártott termékeket egyaránt forgalmazhatnának Észak-Írországban, annak biztosítására, hogy az észak-írországi fogyasztók is hozzájuthassanak brit szabványok alapján készült árukhoz, abban az esetben, ha a brit és az uniós szabványok eltérnének egymástól.
A törvénymódosítási javaslatban szerepel az a brit igény is, hogy a kétoldalú vitás kérdéseket az Európai Unió bíróságának bevonása helyett független választott bírósági eljárással lehessen rendezni.
A londoni külügyminisztérium hétfő esti ismertetése szerint a módosításokra azért van szükség, mert a tárgyalóküldöttségek november és március között több, mint 300 órát töltöttek hivatalos miniszteri szintű egyeztetésekkel, de az EU által beterjesztett javaslatok még a jelenleginél is rosszabb helyzetet teremtettek volna, a mostaninál is több papírmunkát és ellenőrzést írtak volna elő. A tárca szerint ugyanakkor az EU-küldöttség leszögezte, hogy jelenlegi tárgyalási mandátumának keretén belül nem fogja engedélyezni az észak-írországi protokoll módosítását.
Az észak-írországi protokoll ügye jelenleg a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között.
A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az Unió egységes belső piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Uniós biztos: az Európai Unió nem fogja újratárgyalni az észak-írországi jegyzőkönyvet
Maros Sefcovic arra reagálva, hogy a brit kormány hétfőn új jogszabályt javasolt, amely egyoldalúan módosítaná az észak-írországi kereskedelmi szabályokat, azt mondta: a jegyzőkönyv bármilyen újratárgyalása jogbizonytalanságot okozna az észak-írországi emberek és vállalkozások számára. Ezen okok miatt a jegyzőkönyv újratárgyalása nem reális elképzelés – közölte.
„Komoly aggodalommal vesszük tudomásul az Egyesült Királyság kormányának mai döntését, miszerint olyan jogszabályt terjeszt elő, amely elutasítja a jegyzőkönyv alapvető elemeinek alkalmazását. Az egyoldalú fellépés árt a kölcsönös bizalomnak” – fogalmazott.
Közölte: az Európai Unió jó és stabil kapcsolatot kíván kialakítani az Egyesült Királysággal, mint olyan partnerrel, ahol a jogállamiság fenntartása szintén elengedhetetlen. A két fél kapcsolatainak a brit uniós kilépésről rendelkező megállapodások tárgyalása, majd ratifikálása során tett jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalások teljes körű tiszteletben tartásán kell alapulnia – húzta alá.
Az Európai Unió célja mindig a jegyzőkönyv végrehajtásának biztosítása lesz. Az Egyesült Királyság egyoldalú fellépésére adott uniós válasz arányos lesz, és tükrözni fogja ezt a célt – emelte ki.
Sefcovic közölte: az EU első lépésként fontolóra veszi az Egyesült Királyság ellen 2021 márciusában indított kötelezettség-szegési eljárás folytatását, amelyet a konstruktív együttműködés szellemében függesztett fel annak érdekében, hogy teret nyisson a közös megoldások keresésének. Az Egyesült Királyság egyoldalú fellépése ellentétes ezzel a szellemmel – mondta.
Az Európai Bizottság fontolóra fogja venni továbbá új kötelezettség-szegési eljárások indítását, amelyek megvédik az uniós egységes piacot azoktól a kockázatoktól, amelyeket a jegyzőkönyv megsértése jelent az uniós vállalkozások, valamint az uniós állampolgárok egészsége és biztonsága számára – mondta.
Az uniós biztos emellett bejelentette: a brüsszeli testület hamarosan bemutatja a jegyzőkönyv rugalmas végrehajtására vonatkozó javaslatát, amely azt fogja bizonyítani, hogy léteznek megoldások az észak-írországi vállalkozások és emberek által felvetett kérdésekre. Az EU felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy működjék együtt a közös megoldások megtalálására – tette hozzá az uniós biztos.
Az Európai Unió és London vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött, 64 oldalas jegyzőkönyv értelmében az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával.
Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
(MTI)
