Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat–2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat–1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn.
„Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” – mondta Novak.
A miniszterelnök-helyettes szerint Oroszországnak nincs köze a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez. Az árrobbanásért az európai politikusok felelőtlen nyilatkozatait tette felelőssé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy többen közülük az orosz kőolajtól és földgáztól történő megszabadulásra hívtak fel. Novak szerint európai tisztségviselők ismét Oroszországra próbálják hárítani saját energiapolitikájuk elmúlt évekbeli kudarcait.
„Ezek következtében az energiaforrások árának erőteljes emelkedésének vagyunk tanúi.
Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy Oroszországnak semmi köze a jelenlegi árrobbanáshoz és a piaci volatilitáshoz” – mondta.
Novak emellett emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg.
„Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma 100 százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat-1-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül” – jelentette ki.
A Gazprom a hosszú távú szerződések teljesítését ígérte
A Gazprom eleget tesz a külföldi fogyasztók gázszállítási igényeinek, és biztosítani kívánja a hosszú távú szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését – áll a holding hétfőn kiadott közleményében.
„A Gazprom maradéktalanul teljesíti a külföldi fogyasztók minden bejelentett gázszállítási igényét. Az ukrán folyosót 100 százalékban a tranzitszerződés részeként használjuk” – közölte az orosz gázipari vállalat.
A Gazprom a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül a Németországba irányuló gázszivattyúzási kapacitást is folyamatosan leköti. A TASZSZ hírügynökség azt írta, a gázipari vállalat lehetségesnek tartja, hogy gáz ára a hétfői történelmi rekord után tovább emelkedik majd, de ezért nem magát tartja felelősnek.
Német kancellár: az EU nem nélkülözheti az orosz energiahordozókat
Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat – közölte Olaf Scholz német kancellár hétfőn, elutasítva azokat a követeléseket, amelyek szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az energiaszektorra.
A kancellár kiemelte: Németország üdvözli, hogy a nemzetközi közösség „mélyreható és célzott szankciókkal” válaszol az „ukrajnai orosz invázióra”.
Az orosz pénzintézetek, a moszkvai központi bank és több mint 500 magánszemély elleni büntetőintézkedések és az Oroszországba irányuló export korlátozása egyértelmű üzenet, „egyenes beszéd”, és minden szankciót úgy terveztek, hogy „érzékenyen és tartósan” sújtsa Oroszországot.
Azonban „Európa szándékosan kivonta az Oroszországból származó energiaszállítmányokat a szankciók alól”, mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia. Az orosz importból származó energiahordozók „alapvető fontosságúak” a közszolgáltatások és „polgáraink mindennapi élete szempontjából” – húzta alá Olaf Scholz a kancellári hivatal által kiadott közlemény szerint.
A szociáldemokrata politikus (SPD) hozzátette, hogy kormánya teljes erővel dolgozik EU-s és EU-n kívüli partnereivel „az orosz energia alternatíváinak kifejlesztésén, ez azonban nem megy egyik napról a másikra”.
Ezért „tudatos döntés” volt, hogy a gazdasági társaságok tovább folytathatják oroszországi tevékenységüket az energiaellátás területén – fogalmazott Olaf Scholz.
Az SPD koalíciós társai is elutasították a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke egyik hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a szövetségi kormány „jelenleg” nem kíván behozatali tilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, de ilyen lépés továbbra is a lehetőségek között van, ha tovább romlik a helyzet.
A harmadik koalíciós partner, a Zöldek részéről Robert Habeck gazdasági miniszter egy vasárnapi interjúban hangsúlyozta, hogy veszélybe kerülhet Németország energiaellátása, ha az ukrajnai háború miatt leállna az oroszországi földgáz- és kőolajszállítás.
Németország ebben az esetben a tavaszt és a nyarat jól átvészelné, de „kissé aggaszt”, hogy télen miként lehetne biztosítani az ellátást – fogalmazott Robert Habeck.
Azzal kapcsolatban, hogy a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat – a nukleáris energia felhasználásának kivezetése – révén az idén le kell állítani az utolsó három atomerőművet is, Habeck elmondta: meg kell vizsgálni, hogy javíthat-e az Ukrajna elleni orosz invázió miatt kialakult helyzeten, ha tovább működtetik ezeket az erőműveket.
Német tudományos akadémia: kezelhető lenne az orosz földgázimport leállása
Kezelhető lenne Németország számára, ha az Ukrajna elleni háború miatt embargót vezetnének be az orosz földgázra – mutatta ki a nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina – Nationale Akademie der Wissenschaften) egyik, kedden közölt elemzésében.
A Leopoldina szerint Németország képes lenne úgy pótolni az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt rövid időn belül kieső földgázszállításokat, hogy ne kényszerüljön a klímavédelmi célok feladására, elkerülje a földgázhiányt és enyhítse a gazdasági és társadalmi következményeket.
A tudományos akadémia szakértői a legfontosabb azonnali, vagyis már a következő hetekre szóló feladatnak azt tartják, hogy európai uniós szinten szervezzék meg az orosz földgáz pótlására szolgáló cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, és az állami szabályozás és felügyelet erősítésével gondoskodjanak a csupán 27 százalékos töltöttségi szintű németországi gáztározók feltöltéséről.
A többi között rámutattak, hogy az EU-ban működő LNG-terminálok 1715 terawattórás (TWh) kapacitása nem sokkal marad el a 2020-ban regisztrált 1768 TWh-t kitevő orosz földgáz-, illetve LNG-importtól. A kapacitás egy része ugyan foglalt, de 1100 TWh LNG-t így fogadhatna az EU, és Törökországban működő terminálokat is be lehetne kapcsolni az ellátásba az EU-t Törökországgal összekötő vezetékek révén.
További fontos azonnali feladat a hazai kitermelésből származó szénre épülő energiatermelés bővítése – írták a Leopoldina elemzői, kiemelve, hogy az orosz gázszállítások kiesése ugyan nem állítaná meg Németország úgynevezett klímasemlegesség – nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás – felé tartó átalakulását, „de világos, hogy az eredetileg vártnál magasabb költséggel kellene megvalósítani”, és „mivel ezek a terhek általában az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtják keményebben, célzott kompenzációjuk még sürgetőbb lenne”.
Mint írták, az ország úgynevezett elsődleges energiafelhasználásában több mint 25 százalékos részarányt kitevő – és mindenekelőtt az ipari termelésben és háztartások fűtéséhez használt – orosz földgáz kiváltását szolgáló intézkedések társadalmi elfogadottsága döntő tényező lenne, de az államnak „van elegendő pénzügyi mozgástere” biztosítani, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások kibírják az átalakításból adódó többletterheket.
A középtávú feladatok közé sorolták egyebek mellett az állami felügyelet alatt álló tartalékok felhalmozását többfajta energiahordozóból, és Németország első – a kormány tervei szerint rögtön három – LNG-termináljainak felépítését, méghozzá oly módon, hogy cseppfolyósított hidrogén fogadására is alkalmasak legyenek.
A tudományos akadémia szakértői kiemelték, hogy a szövetségi kormány már meg is tette az első nagy jelentőségű lépéseket. Ezek közé sorolták, hogy a gazdasági minisztérium elindított egy 1,5 milliárd eurós földgázbeszerzést, belépve az eddig magánvállalatok által dominált piacra, és hozzákezdett az összesítve 23 milliárd köbméter kapacitású – az EU teljes gáztárolói kapacitásának mintegy negyedét kitevő -, és ugyancsak magáncégek által üzemeltetett tározók működtetését szabályozó előírások átalakításához, vagyis az állami felügyelet erősítéséhez.
És sajnos igaza van….