Oroszország megtámadta Ukrajnát, robbanások Kijevben és több ukrán városban

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak. Cikkünk frissül!

Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, erőteljes robbanás volt a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. A nyugati országrészben Zsitomirból jelentettek robbanáskat. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.

A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben hallottak helybéliek robbanást.

Az eddigi jelentések szerint katonai objektumokat és repülőtereket ért támadás. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint Kijevben lakóépületekben is keletkeztek károk, személyi sérülésekről nem érkezett hír.

Az ukrán határőrszolgálat azt közölte, hogy az orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről indult. A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadták öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.

Az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy légi fenyegetést rögzítettek Kijevben. A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.

Az ukrán egyesített erők parancsnoksága szerint csütörtökön öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségére hivatkozva.

„Az egyesített erők méltóképpen mérnek viszontcsapást az Oroszországi Föderáció fegyveres erőire. A katonai egységek az állásaikban vannak. Az ellenség veszteségeket szenved” – áll a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben. A fegyveres erők arra kérte az embereket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és bízzanak az országot védő katonákban.

Az ukrán szárazföldi erők pedig arról számoltak be, hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót semmisítetek meg.

Putyin katonai műveletet rendelt el a Donyec-medencében

A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás  és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

„A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen” – mondta Putyin.

Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetésekkel” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.

Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

Zelenszkij az oroszokhoz fordult üzenettel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökre virradóan az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videoüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar.

„Ukrajna az Önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország.  Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk” – hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket „békésen, nyugodtan és őszintén”.

„Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud” – szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.

Később Zelenszkij egy újabb videoüzenetet tett közé, amelyben – orosz nyelve áttérve – közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.  

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hadiállapotot vezettek be Ukrajnában. A bejelentés előtt ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben.

A bejelentést az elnök azután tette, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

„Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” – fogalmazott az államfő.

Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.

Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat és ígértet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

Orosz védelmi minisztérium: működésképtelenné vált ukrán katonai repterek infrastruktúrája

Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.

„A felderítés eszközei azt mutatják, hogy az ukrán fegyveres erők alegységei és katonái tömegesen hagyják el állásaikat, fegyvereiket hátrahagyva. Az ukrán fegyveres erők fegyverletételt végrehajtott alegységeire nem mérnek csapásokat” – hangzott a tájékoztatás.

A tárca „hazugságnak” nevezte Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának azt a bejelentését, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett vereségei vannak.  

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy fehérorosz csapatok nem vesznek rész a donyec-medencei különleges műveletben.    

A TASZSZ hírügynökség orosz belügyi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a rendőrség megerősítette a moszkvai metró állomásainak és azok környékének őrizetét, ahol igazoltatnak. A moszkvai belvárosban megerősítették az őrjáratokat.

A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy a moszkvai ukrán nagykövetség sem csütörtökön, sem a közeli napokban nem fogad ügyfeleket.

Az Azovi-tengeren felfüggesztették a hajózást – közölte az orosz hajózási ügynökség (Roszmorrecsflot) sajtószolgálata a TASZSZ-szal.

Halálos áldozatokról és sebesültekről számoltak be ukrán illetékesek

Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.

Megerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.

A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek.

Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.

A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.

Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette és legalább öten megsebesültek – közölte Olkeszandr Szkicsko, a megye kormányzója. Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat – tette hozzá a tisztségviselő.

Ukrán hadsereg: visszaverték Luhanszk megyében a támadást

Az ukrán fegyveres erők visszaverték csütörtökön az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztya településen, komoly veszteségeket okozva a támadóknak – közölték ukrán hírportálok a Stratégiai Kommunikációs és Stratégiai Biztonsági Központra hivatkozva.

„Visszafoglaltuk Scsasztya települést, amelyet megtámadott az orosz agresszor” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a Facebookon közzétett közleményből. A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a harc során „legalább ötven ellenséget likvidált” és haditechnikai eszközöket semmisített meg.

Az ukrán szárazföldi erők arról adtak hírt, hogy megsemmisítették a hatodik orosz katonai repülőgépet az ukrán légtérben. Az ukrán vezérkari főnökség legfrissebb közleményében arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv közelében az ukrán katonák négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

A fegyveres erők korábban hírt adtak arról, hogy öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében, továbbá Scsasztya térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót is megsemmisítettek.

Moszkva tagadja, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett veszteségei vannak.

Benyomultak Kijev megyébe az orosz csapatok, lezuhant egy ukrán gép

Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették.

A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.

A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést – ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van – helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszant alakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három, támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített.

A szintén Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ottani határőrök laktanyáját. AZ ukrán határőrség közölte, hogy a határmenti egységeket a helyzettől függően tartalék pozíciókba csoportosítják át a fegyveres erőkkel és a nemzeti gárdával együttműködésben.  

A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezi az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Ugyanakkor – az UNIAN hírügynökség szerint – súlyos harcok dúlnak Harkiv megye, valamint a Donyec-medence térségében.  

Az ukrán hadsereg kora délután azt közölte, hogy Oroszország eddig több mint harminc csapást mért ukrajnai polgári és katonai infrastrukturális létesítményekre.  

Az ukrán szárazföldi erők azt közölték, hogy az ukrán 93-as gépesített dandár tagjai foglyul ejtettek két orosz katonát a Donyec-medencében. 

Benyomultak a csernobili zónába az orosz csapatok

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.

„A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.

„Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.

A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

„A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

„Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Narendra Modi indai miniszterelnökkel és Ebrahim Raíszi iráni elnökkel beszélte meg telefonon az ukrajnai helyzetet, Imran Hán pakisztáni kormányfőt pedig személyesen fogadta a Kremlben.  

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely „visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és „az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban „abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért.     

A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti:

Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben

Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz mint óvóhely a lakosok számára. Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban.

A polgármester mindazonáltal közölte, hogy a megyeszékhelyen minden kommunális szolgálatás működik, van vezetékes víz, fűtés és áram is a lakásokban. „A város szélén harcok folynak, de az ukrán erők tartják állásaikat” – mondta Teherov.

Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállótól, miközben „több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak”.

(MTI)