Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A három fontos üzemanyag – a benzin, a dízel és a kerozin – fogyasztáscsökkenése idézte elő az üvegházhatású gázok kibocsátásában mért drámai mértékű esést – idézte Kevin Gurney professzort az egyetem közleménye.
Április első heteiben a benzin iránti kereslet 43,1, a keroziné 59,3, a dízelé 16,7 százalékkal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest. „Soha, de soha nem jegyeztek fel korábban ilyen mértékű csökkenést” – hangoztatta.
A közúti közlekedés mintegy 20 százalékkal járul hozzá az ország szén-dioxid-kibocsátásához évente.
„A benzinfogyasztás csökkenése hatással van mind a levegő minőségére, mind a klímaváltozásra. Soha nem folytathattunk volna egy olyan kísérletet, amelyben leáll a közúti közlekedés. A Covid-19-járvány tette lehetővé, hogy lássuk, mit jelent a levegőminőségre, ha nem vezetünk gépkocsit” – magyarázta.
A műholdas és a szárazföldi megfigyelő állomások adatai március közepe óta egyértelműen mutatják a légszennyezés csökkenését szerte az országban, összhangban az üzemanyagfogyasztás csökkenésével.
Ha június végéig a jelenlegi szinten marad ezeknek az üzemanyagoknak a fogyasztása, akkor 2020-ban éves szinten a szén-dioxid-kibocsátás öt százalékkal csökkenhet. Ha a fogyasztás 12 hónapon át – 2021 februárjáig – a jelenlegi szinten maradna, az 15 százalékos éves CO2-kibocsátácsökkenést jelentene – számították ki a kutatók.
Gurney emlékeztetett arra, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság idején három százalékkal esett vissza a kibocsátás.
A mostani jóval meghaladja az akkori mértéket, de még csak néhány hetes adataink vannak. Nem tudjuk, hogy ez hosszú távon miként fog megmutatkozni. Ennek ellenére a klímára pozitív hatással lehet ez a pusztító társadalmi és gazdasági csapás – mondta.
A múlt hónapban mintegy 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma Európában – állapította meg egy új tanulmány.
A járműforgalom és az ipari károsanyag-kibocsátás meredek visszaesése miatt ezen kívül 1,3 millióval kevesebb munkahelyi távolléti napot, 6000-rel kevesebb gyerekkori asztmás esetet, 1900-rel kevesebb sürgősségi esetet és 600-zal kevesebb koraszülést kalkuláltak a Centre for Research on Energy and Clean Air (Energiaügyi és Levegőtisztasági Kutatóközpont) tanulmányát készítő kutatók.
Miközben a világjárvány rengetek emberéletet követel, a kutatók úgy vélik, a járványra adott válasz egy tisztább, egészségesebb környezet esélyét mutatta meg, ami akkor lehetséges, ha az emberiség lemond a szennyező, ásványianyag-alapú iparról – idézte tanulmányt a The Guardian című brit napilap honlapja.
A tavalyi év ugyanezen időszakával összehasonlítva a nitrogén-dioxid koncentrációja 40 százalékkal, a mikroszemcsék – pm2,5 – koncentrációja 10 százalékkal csökkent. A két szennyező anyag a szívet és a légzőrendszert károsítja. Együtt mintegy 470 ezer ember halála írható a számlájukra évente Európában.
A 11 ezerrel kevesebb – légszennyezés miatti – halálozást olyan statisztikai modellszámításokkal kalkulálták, amelyek a légszennyezés, az időjárás, a károsanyag-kibocsátás, a népesség és a betegségek előfordulásának adatait tartalmazták.
Azt állapították meg, hogy a csökkenést 40 százalékban a szívproblémák, 17 százalékban a tüdőbetegségek – köztük a hörghurut és a tüdőtágulat -, 13-13 százalékban a stroke és a rák miatti halálozások elmaradása okozta.
A világon ennél sokkal nagyobb lehetett az elkerült halálozások száma, mivel a tanulmány egyetlen kontinensre és egyetlen hónapra fókuszált.
(MTI)