Putyin: az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kijevre

Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek annak érdekében, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást az orosz erők által ostromgyűrűbe vett városokból „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek, mint mondta, erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.

A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására”.

Putyin a Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott hétfői telefonbeszélgetése során ígéretet tett arra, hogy az orosz fegyveres erők mindent meg fognak tenni a Szumi ukrán városban rekedt indiai állampolgárok evakuálása érdekében. Modi kifejezte készségét, hogy a konfliktus mielőbbi rendezéséhez bármilyen módon hozzájáruljon.

Indiai tájékoztatás szerint Modi üdvözölte a Moszkva és Kijev között megindult tárgyalásokat, és közvetlen kapcsolatfelvételt szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

Az orosz digitalizációügyi minisztérium közleményt adott ki azoknak az állításoknak a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország le akarna csatlakozni az internetről. A tárca szerint az a kormányhivataloknak szétküldött távirat, amelyre a hír terjesztői hivatkozni szoktak, olyan egyszerű „kiberhigiéniai ajánlásokat” tartalmaz, amelyek segítenek a hatékonyabb munkaszervezésben, az erőforrásoknak a rosszindulatú forgalomtól történő megvédésében, a szolgáltatások és domainnevek fenntartásában.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn újabb részleteket tett közzé a korábban Igor Konasenkov katonai szóvivő által hangoztatott állítással kapcsolatban, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak. Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat a nemzetközi jog megsértésével, szintetikus biológiai módszereket alkalmazva, egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.

A tábornok azt állította, hogy a lvivi biolaboratóriumban pestis, lépfene és brucellózis kórokozóival, a harkivi és poltavai laboratóriumokban pedig diftéria, szalmonellózis és vérhas kórokozóival dolgoztak. Az orosz hadsereg birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium február 24-én, az orosz invázió kezdetének napján elrendelte a laboratóriumokban lévő biológiai anyagok haladéktalan megsemmisítését és a biológiai programok sürgős leállítását.

Kirillov a laboratóriumok munkáját összefüggésbe hozta azzal, hogy a kanyaró előfordulása százszorosára nőtt Ukrajnában, és hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, magas a kockázata a gyermekbénulás kitörésének az országban. Szavai szerint Ukrajna több ezer, elsősorban „szláv etnikumú” beteg szérummintáját küldte el az amerikai hadsereg Walter Reed Katonai Kutatóintézetébe a Covid-19 elleni gyógyszerek tesztelése ürügyén.

Az Európa Tanács a szabadságjogok biztosítására szólította fel az orosz hatóságokat

Az orosz hatóságoknak véget kell vetniük a szabadságjogok, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága példátlan elnyomásának Oroszországban – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 47 tagot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.

Közleményében Mijatovic emlékeztetett arra, hogy a 12 napja tartó háború kezdete óta több mint 13 ezer embert állítottak elő több tucat orosz városban, mert gyakorolták törvényes jogukat a békés tiltakozáshoz. Emellett több mint ötezer további személyt, köztük újságírókat és emberijog-védőket vettek őrizetbe, amiért nemtetszésüket fejezték ki a háborúval kapcsolatban. Tucatnyi független és külföldi médiumot pedig cenzúráztak, betiltottak, letiltottak, vagy arra kényszerítettek, hogy töröljenek minden olyan információt, mely nem a hivatalos forrásokból származik.

Dunja Mijatovic közölte: az orosz parlament számos szigorú rendelkezést fogadott el, amely büntethetővé teszi az orosz hadsereg ukrajnai műveleteiről szóló hamisnak mondott információk terjesztését, az orosz hadsereg lejáratását, illetve minden olyan médiamegjelenést, amely nyilvános tiltakozásokra szólít fel. Az új jogszabályok „akár 15 év börtönnel és súlyos bírságokkal sújtanak, nem hagyva teret a szólásszabadságnak és a háborúval kapcsolatos véleménynyilvánításnak” – emelte ki az ET biztosa.

Az intézkedések negatív hatással vannak az ország emberi jogi helyzetére, továbbá újságírók, emberijog-védők és civil társadalmi aktivisták százait készteti arra, hogy külföldön keressenek menedéket – hívta fel a figyelmet.

Mijatovic felszólította Oroszországot, hogy „azonnal állítsa le” a háborút. „Vessenek véget az emberijog-védőkkel, újságírókkal, aktivistákkal és a háborút ellenző minden állampolgárral szembeni elnyomásnak. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés szabadságát, összhangban Oroszország nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségeivel” – fogalmazott a politikus.

Az emberi jogi biztos végezetül elismerését fejezte ki az Európa Tanács tagállamainak – köztük kiemelve Lengyelországot – „szívből jövő szolidaritásukért, hogy megfelelő ellátást biztosítanak a menekülteknek”. Mijatovic továbbá szorgalmazta, hogy megállapodás szülessen a humanitárius folyosókról a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők biztonságos áthaladásának biztosítására.

(MTI)