Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Alekszandr Lukasenkát.
Putyin szerint az összes főbb makrogazdasági mutató ezt bizonyítja, és ebben nagy szerepük van az orosz kormány erőfeszítéseinek is. Az elnök azokra a nyugati országokban megfogalmazott vádakra reagálva, melyek szerint ő felelős a gazdasági bajaikért, az irónia szándékával megjegyezte, hogy „komolyan el fog beszélgetni” saját magával.
Egyebek között rámutatott, hogy a közel 38,5 milliárd dolláros tavalyi orosz-fehérorosz kereskedelmi forgalom rekordszintet ért el. Hozzátette, hogy a külkereskedelemben az áttérés a nemzeti valutákban történő elszámolásra Fehéroroszországgal és más országokkal megerősítette a rubelt.
Lukasenka „köszönetet mondott” a Nyugatnak, amiért lökést adott Oroszország és Fehéroroszország gazdasági fejlődésének és integrációjának. A fehérorosz vezető arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország békefenntartás ürügyével kész lenne Nyugat-Ukrajna elcsatolására. Úgy vélekedett, hogy fogja még Kijev Moszkva és Minszk segítségét kérni annak megakadályozásában, hogy területrészeket ragadjanak el Ukrajnától.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn a sajtónak kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabona kivitelét Lengyelországon keresztül, mert, mint mondta, senki sem akadályozza, hogy a vasúti szerelvények, amelyek fegyvert hoztak, visszafelé gabonát szállítsanak.
„Nem mi vagyunk a forrásai azoknak a problémáknak, amelyek az éhínség veszélyéhez vezetnek” – hangoztatta, és az Oroszország ellen egyebek között a tengeri szállításban bevezetett szankciókat okolta a kialakult helyzetért.
Mint mondta: nem Oroszország vonta blokád alá az ukrán kikötőket, és éppen az ukrán tengeri aknatelepítés veszélyezteti a vízi útvonalakat. Peszkov szerint a hajózás felújításához „különleges intézkedésekre” van szükség.
Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet sajtójelentésekre hivatkozva kijelentette, hogy az ukrán gabonát mind vasúton, mind dunai uszályokon szállítják. Hozzátette, hogy Moszkva gyanúja szerint a termény az éhező Dél helyett végül európai magtárakban fog kikötni.
Négy EU-tagállam azt követeli, hogy a zárolt orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére használják fel
Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók miatt zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére – derült ki a négy uniós tagállam hétfőn közzétett közös leveléből.
A dokumentum felidézi, hogy május 3-i ukrán becslések mintegy 600 milliárd dollárra tették a háborús pusztítás mértékét. Ugyanakkor az orosz hadművelet még folyamatban van és az összeg még jelentősen emelkedhetett.
„Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie” – áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek előterjeszteni.
A négy uniós tagállam egyben újabb szankciókat sürgetett Moszkvával szemben.
„Végső esetben, ha Oroszország nem hagy fel Ukrajnával szembeni katonai agressziójával, egyáltalán nem maradhatnak gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között, ezzel biztosítva, hogy pénzügyi forrásaink, termékeink és szolgáltatásaink egyáltalán ne járuljanak hozzá az orosz hadigépezet működéséhez” – olvasható a levélben.
A három balti ország és Szlovákia ezen felül megjegyzi, hogy az EU-ban és hasonlóan gondolkodó országokban már befagyasztották orosz magánszemélyek és vállalatok vagyonát, valamint az orosz központi bank mintegy 300 milliárd dollárnyi valutatartalékát.
„Meg kell találnunk a jogszerű módját annak, hogy maximálisan felhasználhassuk ezeket a forrásokat részben Ukrajna orosz agresszió elleni erőfeszítései költségeinek fedezésére, illetve az ország háborút követő újjáépítésére” – közölték.
„Olyan esetekben, ahol jogilag nem lehetséges a vagyon elkobzása, nyomásgyakorlási eszközként kell felhasználni arra, hogy az érintett vagyon zárolását csak akkor oldják fel, ha Oroszország más módon kárpótolta Ukrajnát az okozott károkért” – tették hozzá.Az EU eddig mintegy 30 milliárd euró orosz és fehérorosz vagyont fagyasztott be.
Az Európai Bizottság szerdán közölte, hogy megvizsgálja a a zárolt orosz vagyon felhasználásának lehetőségét Ukrajna céljaira, de ezzel összefüggésben nem említette az orosz központi bank tulajdonát.
„A vagyontárgyak befagyasztása más mint az elkobzás” – jelentette ki Christian Wigand bizottsági szóvivő. „A legtöbb tagállamban ez nem lehetséges, a vagyonelkobzáshoz bűntetőjogi felelősség megállapítására van szükség. Mindemellett jogilag a magánszemélyek és a központi bank vagyona eltérő elbírálás alá esik” – tette hozzá.
(MTI)
