Putyin bejelentette a négy ukrán régió Oroszországhoz való csatolását

Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.

Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a „kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek „örökre állampolgáraivá váltak” Oroszországnak.

Az orosz elnök szerint a népszavazáson – amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek – egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.

Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az „ököljogon alapuló amerikai diktátum” és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.

Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „hibrid hadviselést” folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.

Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy „az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”.

„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt” – hangoztatta Putyin.

Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.

„Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak” – mondta az orosz államfő.

„Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat” – tette hozzá.

Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, „a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság” alapján, amelyben az érték „az emberség, az irgalom és az együttérzés”. Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.

Beszédét a „Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!” szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.

A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és „Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.

Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.

Zelenszkij: Kijev NATO-tagságért folyamodik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz.

Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt. „De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel „de jure”, azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.

Zelenszkij megjegyezte, hogy a gyorsított eljárás azért lehetséges, mert idén Finnország és Svédország is tagsági akcióterv nélkül kezdte el a csatlakozási folyamatot a NATO-hoz. Hozzátette, hogy amíg az összes NATO-tag nem jut konszenzusra Ukrajna belépésével kapcsolatban, Kijev a biztonsági garanciákról szóló ukrán biztonsági szerződés végrehajtását javasolja.

Ukrajna NATO-csatlakozásának kérelmét Volodimir Zelenszkij elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá kamerák előtt.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy erre a lépésre azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a megszállt herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki területek annektálását, és aláírta az erről szóló megállapodásokat saját pártfogoltjaival. Zelenszkij mindezt bohózatnak nevezte, és Oroszország kísérletének arra, hogy „ellopja azt, ami nem tartozik hozzá, átírja a történelmet, és újrarajzolja a határokat”.

Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel. „Ukrajna mindig vezető szerepet töltött be és játszik most is a tárgyalási erőfeszítésekben. Államunk volt az, amely folyton felajánlotta Oroszországnak, hogy egyenlő, becsületes, méltó és tisztességes feltételekben állapodjanak meg az egymás melletti együttélésről. Nyilvánvalóan ez lehetetlen ezzel az orosz elnökkel, aki nem tudja, mi a méltóság és az őszinteség. Ezért készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de egy másik elnökkel” – fejtette ki Zelenszkij.

Videoüzenetének közzététele előtt az elnök összehívta a haditanácsot és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Utóbbi üléséről tájékoztatva elmondta, hogy a parlament hamarosan napirendjére tűzi azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében minden orosz vagyont államosítanak Ukrajnában.

A haditanács ülésén – Zelenszkij közlése szerint – megállapították, hogy a béke csakis „Ukrajna megerősödésével és a megszállóknak Ukrajna egész területéről történő kiűzésével” áll helyre. Biztosított afelől, hogy Ukrajna ezt az utat fogja követni.

A  NATO-tagságra való törekvés szerepel az ukrán alkotmányban, ezenfelül a felmérések szerint az ukránok túlnyomó többsége támogatja.

Stoltenberg: a megszállt ukrán területek annektálása a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozására

Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajnát támadó „Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget” – mondta Stoltenberg.

Úgy fogalmazott, „Putyin földrablása” törvénytelen, a második világháború óta nem volt példa ilyen erőszakos elcsatolási kísérletre. Megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek soha nem fogják ezeket a területeket Oroszország részeként elismerni. Véleménye szerint Putyin intézkedései nem erőt, hanem gyengeséget mutatnak, és azt jelzik, hogy a háború nem halad a Kreml tervei szerint.

Kiemelte: Putyin elnök felelőssége, hogy minél előbb véget vessen a konfliktusnak.

„Ha Putyin elnök feladja a harcot, béke lesz, ha viszont (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnök adja fel, akkor Ukrajna megszűnik független, szuverén nemzetként létezni Európában”- hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az önvédelemhez való jogának érvényesítésében.

Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni” – jelentette ki.

Elmondta: a NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.

Az Európai Tanács elutasította a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását 

Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.

„Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – fogalmaztak.

A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.

Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.

„A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat” – fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.

Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren pénteken közzétett videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie – hangsúlyozta.

Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Az uniós tagországok állampolgáraihoz intézett szavai szerint Ukrajna és az ukrajnaiak megtámadása az EU alapvető szabadságjogainak és a demokráciának a megtámadását is jelenti.

Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára.

Washington újabb büntetőintézkedésekkel reagál az orosz annektálási kísérletre

Az Egyesült Államok újabb, Oroszország számára költséges büntetőintézkedésekről döntött, válaszul Oroszország kísérletére, hogy Ukrajna több régióját is annektálja – közölte az amerikai külügyminiszter pénteken.

Antony Blinken közleménye szerint Oroszország lépései megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. Az Egyesült Államok határozottan visszautasítja Oroszország kísérletét Ukrajna nemzetközileg elismert határainak megváltoztatására, beleértve a „hamis népszavazást” Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióiban – olvasható a dokumentumban.

A közlemény szerint válaszlépésként az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei határozott és súlyos intézkedésekkel sújtanak újabb orosz kormányzati tisztségviselőket és családtagjaikat, valamint orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, védelmi beszerzési hálózatokat, ideértve azokat a nemzetközi beszállító vállalatokat is, amelyek támogatják Oroszország hadiiparát.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a világ legfejletteb iparú országait tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt figyelmeztetnek minden személyt, intézményt és országot, hogy felelősségre vonják azokat, akik politikai vagy gazdasági támogatást nyújtanak Oroszországnak abbéli kísérletében, hogy megváltoztassa Ukrajna területi státuszát.

Ehhez kapcsolódóan az Egyesült Államok pénzügy- és kereskedelmi minisztériumai útmutatót adnak ki a szigorított szankciókhoz és exportkorlátozásokhoz, melyek az Oroszország határain belüli és kívüli személyekre, valamint olyan egyéb entitásokra érvényesek, amelyek támogatták a hamis orosz népszavazást, az annektálást és ukrán területek megszállását – áll a közleményben.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vízumkorlátozást léptet életbe 910 személyre, ideértve orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, valamint Oroszországhoz kötődő külső szereplőket, amiért megsértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vagyonfelügyeleti osztálya ezenfelül gazdasági büntetőintézkedésekről döntött az orosz kormány, kormányzati szervezetek és a törvényhozás több száz tagja, illetve részben családtagjaik ellen. A külügyminisztérium az intézkedéshez csatlakozva vagyonbefagyasztásról hozott döntést az orosz nemzetbiztonsági tanács több tagjának családjára vonatkozóan – számolt be az amerikai kormányzat újabb döntéseiről Blinken a közleményben.

Román külügy: egyetlen olyan területszerzés sem ismerhető el, amely a nemzetközi jog megsértésén alapul

Egyetlen olyan „területszerzés” sem ismerhető el, amely a nemzetközi jog megsértésén alapul, Románia továbbra is határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül – szögezte le pénteken a külügyminisztérium.

A közlemény szerint Románia a leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni orosz agresszió eredményeként született „megállapodások” aláírását az orosz csapatok által illegálisan megszállt ukrajnai régiók csatlakozásáról az Orosz Föderációhoz.

A külügy szerint ezekkel a jogellenes és törvénytelen „megállapodásokkal” a Kreml egy másik szuverén állam területeinek illegális katonai megszállását próbálja igazolni. „Ezeknek a lépéseknek a nemzetközi jog szerint semmilyen hatásuk nincs, és Románia nem ismeri el érvényességüket” – olvasható a közleményben.

Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek teljes mértékben el kell utasítania az ukrán területek illegális és törvénytelen orosz annektálását. „Elítéljük ezt a lépést (…), és ismételten megerősítjük, hogy határozottan támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – írta Twitteren a román diplomácia vezetője.

A nemzetközi hírügynökségek beszámolója szerint Vlagyimir Putyin pénteken bejelentette, hogy Oroszországnak négy új régiója van, miután aláírta a csatlakozási szerződést négy megszállt ukrajnai régió – Donyeck, Luhansz, Zaporizzsja és Herszon vezetőjével a Kremlben. Az orosz elnök a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel Ukrajnát.

(forrás: MTI/Agerpres, fotó: wikimedia.org)