Putyin: elkerülhetetlen volt az összecsapás az oroszellenes erőkkel

Elkerülhetetlen és csak idő kérdése volt az összecsapás az Ukrajnában kinevelt oroszellenes erőkkel – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Vosztocsnij űrközpontban.

 „Ukrajnát elkezdték oroszellenes hídfőállássá átalakítani, elkezdték felnevelni a nacionalizmus és a neonácizmus ott már régóta meglévő csíráit” – hangoztatta az államfő.

„Szándékosan növesztették a neonácizmus csíráit, és Oroszország összeütközése ezekkel az erőkkel elkerülhetetlen volt, csak az alkalmas időt várták a támadásra” – fogalmazott.

Putyin szerint az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háború céljainak elérésével Moszkva egyfelől megsegíti a Donyec-medence népét, másfelől „intézkedéseket tesz Oroszország biztonságának garantálása érdekében”.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan beszél arról, hogy Kijevnek nem tetszik az ukrajnai rendezésről megkötött Minszk-2 megállapodás egyetlen záradéka sem, más ukrán tisztségviselők pedig azt mondták, hogy a minszki megállapodások végrehajtása „lehetetlen”.

Putyin, aki kedden Vosztocsnijban megbeszélést folytatott fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával, az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ukrajnai „hadművelet” a tervnek megfelelően halad. Az orosz elnök szerint Oroszország feladata Ukrajnában az, hogy az összes kitűzött célját elérje, a veszteségek minimalizálásával. Azt mondta, azért voltak orosz katonai akciók Ukrajna más régióiban, hogy lekössék az ukrán fegyveres erőket a Donyec-medencében folytatott műveletek alatt.

Az orosz elnök közölte, hogy olyan dokumentumokat kapott vendégétől, amelyek megcáfolják a bucsai „provokációról” szóló „fake híreket”. A kapott anyagról annyit árult el, hogy tartalmazza, ki milyen járművön érkezett meg a településre és szervezte meg az ott történteket. Putyin szerint a bucsai „provokáció” miatt az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev által követelt biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kellene kiterjedniük.

Kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások folytatására. Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat szankciós „villámháborúja” Oroszország ellen kudarcot vallott. Megismételte, hogy szerinte az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok három összetevőjű egységes népet alkotnak. Azt hangoztatta, hogy Ukrajna eszköz a Nyugat céljainak eléréséhez, amelyeknek, mint mondta, semmi közük az ukrán nép érdekeihez.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az orosz hadsereg légi és tüzérségi csapásokkal hiúsította meg ukrán „nacionalisták” százfős csoportjának Mariupolból hétfő éjjel megkísérelt kitörését. A tábornok szerint az Iljics gyárból elindított akcióban a kísérlet mintegy ötven részvevője életét vesztette, három ukrán harckocsi, öt gyalogsági harcjármű és hét jármű megsemmisült, további 42 ukrán katona önként letette a fegyvert és megadta magát.

A donyecki „népi milícia” hétfőn arról tett bejelentést, hogy Mariupolban ellenőrzése alá vette a kikötőt és már csak a gyárnegyedben vannak ukrán fegyveresek. Az orosz média, katonai szakértőkre hivatkozva, hetek óta lebegteti azt a narratívát, hogy a városban található Azovsztal fémmű hétszintes kazamatáiban NATO-országokból érkezett kiképzőtisztek rejtőzhetnek, ennek tulajdonítható az orosz hadvezetés által értelmetlennek minősített ellenállás és a több, helikopterrel és hajóval sikertelenül megkísérelt mentési akció.

Konasenkov korábban, lehallgatott rádiókommunikációra hivatkozva arról beszélt, hogy az Azovsztal területén külföldi zsoldosok vannak, akik az oroszon és az ukránon kívül, hat európai nyelven érintkeznek.

A tábornok kedden azt mondta, hogy az orosz erők légi és tengeri indítású precíziós rakétákkal egy repülőgép-felszerelést tároló védett hangárt és egy lőszerraktárt semmisítettek meg a Hmelnickij megyében lévő Sztarokonsztantiniv katonai repülőtéren, valamint egy lőszerraktárt a Kijev megyei Havrilovka közelében. Beszámolója szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 32 ukrán katonai létesítményt rombolt le, a légvédelem pedig két drónt lőtt le.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 99 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 443 pilóta nélküli légijárművet, 2139 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 241 rakéta-sorozatvetőt, 917 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2046 különleges katonai járművet veszítettek.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden orosz és ukrán katonai informátorokra hivatkozva azt írta, hogy Odesszában „titkos NATO-megfigyelőcsoport” kezdte meg munkáját. Ennek tagjai az értesülés szerint a Nordstarsupport Group román biztonsági magáncég romániai munkatársai. A csoport feladata a Fekete-tengeren közlekedő orosz hajók megfigyelése az orosz partraszállás megakadályozásának céljából.

Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában képmutatással vádolta meg az EU-t, amiért az Európai Békealapon keresztül nyújt támogatást az ukrán „neonáciknak” annak érdekében, hogy „büntetlenül folytassák az emberek gyilkolását”. A tárca kifogásolta, hogy az európai médiatérből „kitisztogatták” az alternatív nézeteket és hogy a kontinensen példátlan nyomás nehezedik az orosz és az oroszajkú emberekre a történelmi hazájuk megtagadása érdekében.

Podoljak: nehezek a tárgyalások Oroszországgal, de folytatódnak

Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint

A tisztségviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, a Kijev melletti Bucsában történt atrocitások után zsákutcába jutottak az orosz-ukrán béketárgyalások. Az orosz elnök azt állította, hogy az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev követelte biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kell kiterjedniük.

Podoljak szavai szerint a tárgyalásokon Oroszország változatlanul a nyomásgyakorlás eszközét használja. Leszögezte ugyanakkor, ha nehéz is tárgyalni, zajlanak az egyeztetések online a munka-alcsoportokban.

„Nyilvánvaló, hogy jelenleg a tárgyalási folyamat érzelmi háttere összetett. Nyilvánvaló, hogy az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik. Az is világos, hogy az orosz fél ragaszkodik hagyományos taktikájához, hogy nyilvánosan nyomást gyakorol a tárgyalási folyamatra, beleértve bizonyos nyilatkozatokat is” – fogalmazott a tanácsadó.

(MTI)