Szövetségünk tagjai egyetértenek abban, hogy még nagyobb készenlétre, és fegyveres képességeink megerősítésére van szükség a keleti határokon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd esti hágai sajtónyilatkozatában.
Stoltenberg informális egyeztetést tartott a holland fővárosban Dánia, Lengyelország, Lettország, Románia, Portugália, Hollandia és Belgium vezetőivel a hónap végén Madridban tartandó szélesebb körű NATO-csúcstalálkozó előtt. A főtitkár hangsúlyozta: a szövetségeseknek továbbra is, mind rövid és hosszú távon erőteljesen támogatniuk kell Ukrajnát.
Leszögezte, hogy többet kell befektetni a védelembe, a NATO közös finanszírozásba, hozzátéve, hogy a csúcstalálkozón új stratégiai koncepciót is elfogadnak a szövetséges országok vezetői. Mint mondta, ez a dokumentum értékelést ad a megváltozott biztonsági környezetről, és megerősíti a szövetség alapvető értékeiket illetve feladataikat. „Ez lesz a NATO jövőjének tervezete” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a nagy hatótávolságú fegyverek biztosításával kapcsolatos keddi felhívására reagálva Stoltenberg úgy vélekedett, hogy Kijevet több nehézfegyverzettel kellene ellátni.
A főtitkár elmondta továbbá, hogy a hágai találkozón a résztvevők megvitatták Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét. Véleménye szerint a csatlakozás biztonságosabbá fogja tenni a két észak-európai országot, és tagságukkal a NATO is erősebbé válik.
A keleti szárny megerősítésének szükségességét hangsúlyozta Klaus Iohannis is
A NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő kedden Hágában – közölte az Elnöki Hivatal.
A megbeszélésen Iohannis hangsúlyozta a NATO-jelenlét kiegyensúlyozott és fenntartható megerősítésének szükségességét a keleti szárnyon, különösen annak déli részén. Mint kiemelte, a kollektív védelem a NATO alapvető feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke, amelyek a NATO-t a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé tették, most fontosabbak, mint valaha.
Az Elnöki Hivatal közleménye szerint szó volt az egyeztetésen a legújabb biztonsági fejleményekről, Ukrajna további támogatásáról, a hónap végén Madridban sorra kerülő NATO-csúcstalálkozó döntéseinek előkészítéséről, a NATO új stratégiai koncepciójáról, illetve Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelméről is tárgyaltak.
A NATO új stratégiai koncepciója kapcsán Iohannis leszögezte, ennek tükröznie kell a megváltozott biztonsági helyzetet, ki kell mondania, hogy Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést a védelmi szövetség biztonságára, prioritásként kell kezelnie a kollektív védelmet, és a NATO megerősítésére kell fókuszálnia.
Az államfő ugyanakkor kifejezte Románia támogatását a NATO nyitott kapuk politikája, valamint Svédország és Finnország csatlakozása iránt, amely a védelmi és elrettentő képességek hatékonyabbá tétele révén hozzájárul a szövetség egésze biztonságának megerősítéséhez.
A találkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezik, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított „brutális, törvénytelen, ki nem provokált és indokolatlan” háborúja megbontotta a békét Európában, és alapjaiban megrengette az euroatlanti térség biztonsági helyzetét. Az aláíró országok szolidaritásukról biztosítják Ukrajnát, ugyanakkor felszólítják Putyint, hogy „azonnal hagyja abba ezt az értelmetlen háborút”, és vonja ki a katonai erőket Ukrajnából.
