Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A brüsszeli bürokrácia rajta hagyná a keze nyomát az európai tetoválásokon is. No, nem tartalmi elemekbe szólna bele Brüsszel, hanem azért mérlegelik a tetkók szabályzását, mert nincs még olyan EU-s direktíva, amely meghatározná és előírná, milyen kémiai összetételű festékanyagokkal dolgozhatnak a tetoválószalonok művészei.
Ahhoz képest, hogy az EU-ban a kozmetikumok és a textilipar területén szigorú feltételek vonatkoznak a festékekre, az emberi bőrre alkalmazott színezőanyagok még mindig szűz területnek számítanak. A hivatalnokok azonban szagot fogtak, és már beindultak a bürokrácia nehézkesen csikorgó fogaskerekei.
A szabályzás célja a fogyasztók egészségügyi kockázatának csökkentése, biztonságuk garantálása. Ezért még tavaly felkérte a Bizottság az Európai Vegyianyag Ügynökséget (ECHA), hogy kutatassa meg, mennyire károsak a tetoválások elkészítésére használt anyagok. Az azóta elkészült 500 oldalas jelentésben az ECHA 500 oldalon mintegy 4000 különböző festékanyagot nevez meg, melyek használatát nem tartja kívánatosnak.
A tanulmány szerint sok esetben nem az erre a kifejezett célra készülnek a tinták (előfordul, hogy autó- vagy műanyagfestéket alkalmaznak), és a fogyasztók sem kíváncsiak azok kémiai összetételére (max. arra, hogy vegán-e). Pedig 2003 óta 7%-al megnőtt a tetoválásokkal élő európai állampolgárok számaránya – 2016-ban, két éve már az Unió lakosságának 12%-a viselt magán valamilyen bőrvarratot. Az Ügynökség már csak ezért is indokoltnak látja a regulázást.
Az Európai Tetoválás és Festékkutató Társaság vezetője, Jørgen Serup, aki egyben bőrgyógyász is a koppenhágai egyetemi kórházban, osztja a jogalkotást szorgalmazók véleményét. Szerinte az elsősorban ipari használatra előállított festékek gyártói sem örülnek termékeik ilyen célú felhasználásának, és nem is kívánnak felelősséget vállalni az esetleges egészségkárosító mellékhatásokért. Ugyanakkor a doki szerint a tetováló szalonok sem tüntetik fel sehol, hogy milyen összetételű anyagokat visznek fel a bőrre, illetve az alá.
De nem egyértelmű azonban az egészségügyi kockázat. És bár találtak rákkeltő anyagokat némely festékben, a tetoválások és a bőrrák kialakulása közti összefüggést semmilyen tudományos vizsgálat nem igazolja.
Akárhogy is, az ECHA tudományos testülete év végéig benyújtja javaslatait az Európai Bizottságnak, azoknak pedig három hónap áll majd a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, élnek-e a szabályozás lehetőségével.
(Fotók: boszniai horvát katolikus asszonyok hagyományos tetoválása)
(444, politico)