Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést. Ez a cikkely szabályozza és aktiválása el is indítja a kilépési folyamatot. Az 50. cikk értelmében az uniós tagság megszűnik a kilépési megállapodás hatályba lépésével, megállapodás hiányában a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, de a kilépési tárgyalások az összes tagállam egyhangú döntésével meghosszabbíthatók.
Theresa May brit miniszterelnök 2017. március 29-én értesítette az EU-t az 50. cikkely aktiválásáról, így a brit kilépés határideje jövő péntek, függetlenül attól, hogy addig elfogadja-e a parlament a Brexit feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért, a londoni alsóház által azonban kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást, amelyet még az összes többi tagállamnak és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kellene.
Az aktiválási értesítés visszavonását követelő online petíciót csütörtök délig 740 ezren írták alá, az aláírások száma óránként átlagosan 40 ezerrel nőtt. A petíciós honlap az óriási forgalom nyomása alatt egy időre elérhetetlenné is vált.
A petíció megfogalmazói szerint a brit kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból „a nép akarata”. Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával – áll a felhívásban.
A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír, de a képviselők csak véleményt nyilváníthatnak a kérdésben, az 50. cikkely aktiválásának visszavonására egyedül a petíció alapján nem kötelezhetik a kormányt. London saját jogán visszavonhatja a cikkely aktiválásáról szóló értesítést, de ez a Brexit-folyamat végét jelentené.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter a BBC közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: ha egy hét múlva, vagyis a kilépési határidő előtt egy nappal sem lesz elfogadott Brexit-megállapodás, onnantól „nagyon korlátozottá” válna a további fejlemények lehetséges listája.
Hunt szerint a parlament megszavazhatja az 50. cikkely aktiválásának visszavonását, vagyis „a Brexit törlését”, bár ez „nagyon valószínűtlen”. Arra a riporteri kérdésre, hogy valóban lehetségesnek tart-e egy ilyen parlamenti döntést, a brit külügyminiszter igennel válaszolt, de megismételte azt is, hogy véleménye szerint ez nagyon valószínűtlen. Hozzátette ugyanakkor: jogilag a parlament megteheti, hogy megszavazza a Brexit leállítását.
Jeremy Hunt szerint a további lehetséges forgatókönyvek között szerepel egy soron kívüli EU-csúcs összehívása, amelyen akár „nagyon súlyos feltételeket” is szabhatnak a Brexit-határidő kiterjesztése fejében.
Hunt szerint e feltételek között szerepelhet az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról. A külügyminiszter hozzátette ugyanakkor: szintén nagyon valószínűtlennek tartja, hogy a brit parlament ezt megszavazná.
Theresa May miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit jövő pénteken lejáró határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az uniós vezetők első reakciói alapján az EU ebbe akkor egyezne bele, ha a jövő héten a londoni alsóház elfogadja a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
(MTI)