Szili Katalin: el kell érni, hogy az Európai Unió is foglalkozzon az őshonos kisebbségekkel

Szili Katalin szerint el kell érni, hogy az Európai Unió is foglalkozzon az unión belüli őshonos kisebbségek jogaival. A miniszterelnöki megbízott Tusnádfürdőn beszélt erről csütörtökön a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) európai jogvédelemről szervezett pódiumbeszélgetésén.

A politikus emlékeztetett arra, hogy idén az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek egyéni és csoportos jogairól. Kijelentette: nem az zavarja, hogy ilyen határozat született, hanem az, hogy az Európai Unió intézményei nem szólalnak meg hasonló határozottsággal az őshonos nemzeti közösségek ügyében. Sajnálatosnak tartotta, hogy „az EU lelkiismerete nem szólal meg”, amikor például Romániában vagy Szlovákiában nem tekintik államalkotó tényezőnek az ott élő őshonos nemzeti közösségeket.

Szili Katalin fontosnak tartotta, hogy az Európa Tanács folytassa a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kodifikációt, amit aztán át kell vinni az Európai Unióba. Emlékeztetett rá, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke tett megválasztásakor egy olyan kijelentést, amellyel elismerte a közép-európai országok helyzetének a sajátosságát, és ezzel kinyitott egy ajtót. „Ha javaslatokat teszünk, beléphetünk az általa kinyitott ajtón” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa úgy vélte: az EU-nak öt alapelvet kellene elismernie, és beépíttetnie a tagállamok jogrendjébe. Azt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek. Hozzátette: Magyarország elismeri a területén élő nemzeti közösségek államalkotó szerepét.

Korom Ágoston nemzetközi jogász szerint arra is van lehetőség az EU-ban, hogy az uniós alapjogokat kérjék számon olyan esetekben, amikor a jogfosztás alanya egy nemzeti közösség. Ilyen példaként említette az egykor államosított ingatlanok restitúciójának az ügyét. Megjegyezte, míg Szlovákia esetében az ügy zsákutcába jutott, Románia esetében jó esély van arra, hogy az Európai Unió foglalkozzon a restitúcióval kapcsolatos rendszerszintű jogsértéssel.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja arról beszélt többek között, hogy mennyire fontosak az érdekérvényesítésben az emberi és pártközi kapcsolatok.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerencsésnek találta azt a helyzetet, hogy Szerbia be szeretne kerülni az Európai Unióba, és a felvétele feltételéül szabták az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos cselekvési terv elkészítését, amely az Európa Tanács vonatkozó dokumentumain alapul.

Komlóssy József, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) volt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden megállapodás, egyezmény csak annyit ér, amennyit sikerül érvényre juttatni belőle.

(MTI)